Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Botrányba fulladt 80 éve az utolsó nyilvános kivégzés Franciaországban

Botrányba fulladt 80 éve az utolsó nyilvános kivégzés Franciaországban
Szerzői jogok
AFP
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Napra pontosan 80 éve kisebb tömeg gyűlt össze a Saint-Pierre börtön bejáratánál, Versailles központjában. A nem mindennapos látványosság bámészai előtt metszette át a guillotine pengéje a német nemzetiségű halálra ítélt gyilkos, Eugen Weidmann nyakát.

A nyilvános kivégzés heves vitát gerjesztett Franciaországban. A nyaktilót nyomban elrejtették a börtön mélyén.

1939. június 17-én sokan órákon át vártak türelmesen, hogy az első sorból legyenek szemtanúi a a legsúlyosabb büntetésnek, mások azonban mélységesen elítélték a civilizált társadalomhoz nem méltó kegyetlen előadást.

A nyaktilót a járdán állították fel, a közönség alig néhány méterről bámulhatta a vesztőhelyet.

AFP

A kivégzéseket általában napkelte előtt hajtják végre. Ezúttal azonban nagyban késtek az előkészületekkel Versailles-ban. Amikor Eugen Weidmannt hátrakötözött kézzel, a nyakát szabadon hagyó fehér ingben a guillotine elé vezették, a nap már magasan járt az égen.

A fény lehetővé tette, hogy a fotósok képeket, sőt filmet is készítsenek. Talán soha korábban nem készült olyan elképesztő mennyiségű fénykép, mint ezen a napon.

AFP

A zsurnaliszták viselkedése és maga a tömeg azonban vitát gerjesztett az államvezetésben. Kivált azok után, hogy a külföldre is eljutott megrázó fotók rossz fényben tüntették fel az országot, ráadásul a kivégzések nyilvános jellegét már évtizedek óta megkérdőjelezték.

Az 1939. június 17-i hisztéria különleges szemtanúja

A később színészként ismertté vált Christopher Lee is ott volt a kivégzésen. A család barátja, egy újságíró vezette oda. A mindössze 17 éves brit fiú, aki később Drakulát alakította, nem is sejtette, mi vár rá.

Évekkel később, 1988-ban azt nyilatkozta, hogy nem tudta végignézni a kivégzést. „Elfordítottam a fejem, de mindent hallottam” – mondta az elítélt nyakára csapódó nyaktiló hangját utánozva a színész.

Életrajzi ihletésű könyvében, A zűrzavar ura c. műben a nap egyéb megrázó részleteiről is beszámolt. „Sikolyok és sikolyok hulláma” tört fel a tömegből, amikor megjelent az elítélt. Kivégzése után a nézők „rettenetes sírás közepette rohamozták meg a holttestet, és egyesek attól sem riadtak vissza, hogy zsebkendőjüket vagy sáljukat mártsák a járdán szétfröccsenő vérbe, amit emlékként vittek haza”.

Édouard Daladier kormányfő jelentése alapján, miszerint a nyilvános kivégzések nem érik el a kívánt „erkölcsi hatást”, Albert Lebrun államfő végül betiltotta a publikus kivégzéseket.

Rendeletét egy héttel a botrányos versailles-i kivégzés után, 1939. június 24-én tették közzé. Ebben a többi között az áll, hogy „a kivégzéseket a jövőben a büntetés-végrehajtási intézmény zárt területén hajtják végre” mindössze néhány személy (bíró, ügyvéd, rendőr, lelkész, orvos) jelenlétében.

Ettől kezdve a nyaktilót csak börtönudvarokban állították fel, és általában fekete lepellel takarták el. Az utolsó kivégzést 1977. szeptember 10-én hajtották végre. Hamida Djandoubit a marseille-i Baumettes börtönben végezték ki guillotine-nal. A halálbüntetést Franciaországban végképp Robert Badinter szocialista igazságügyi miniszter törvényjavaslatával törölték el 1981. október 9-én.

Holnaptól – önöknek köszönhetően – a francia igazságszolgáltatás nem lesz többé gyilkos igazságszolgáltatás. Holnaptól – önöknek köszönhetően – nem hajtunk végre mindannyiunk szégyenére titkos kivégzéseket napkeltekor, fekete lepel alatt a francia börtönökben. Holnap igazságszolgáltatásunk sötét pillanataival fogunk végezni.
Robert Badinter
A halálbüntetés eltörlése kapcsán, 1981. szeptember 17-én mondott beszédének részlete