Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

A Jobbik válthatja a Fideszt a Néppártban?

Orbán Viktor a Néppárt politikai közgyűlése után az Európai Parlamentben
Orbán Viktor a Néppárt politikai közgyűlése után az Európai Parlamentben -
Szerzői jogok
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Bár a britek és a hollandok már szavaztak csütörtökön, a csehek és az írek pedig pénteken járulnak az urnákhoz, a legtöbb országban Magyarországhoz hasonlóan vasárnap tartják az európai parlamenti választásokat.

Csütörtökön tettük közzé az Europe Elects utolsó mandátumbecslését, ami szerint továbbra is szoros a verseny a két legnagyobb pártcsalád, a néppárti erők és a szociáldemokraták között. A várható eredményekről beszélgettünk Babar Viktorral, az Europe Elects elemzőjével.

Először arról kérdeztük, milyen szerepe lehet Orbán Viktornak és a Fidesznek a választás után.

- Két fronton is fontos szerepe lehet Orbán Viktornak, illetve politikai szövetségeseinek az Európai Bizottság elnökének megválasztásában, hiszen az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács tesz javaslatot minősített többséggel az új vezető személyére, majd az Európai Parlament hagyja jóvá a döntést abszolút többséggel.

Euronews: elképzelhető, hogy ne az egyik pártcsalád csúcsjelöltje legyen Juncker utóda?

- Nem szerepel az alapszerződésekben a legutóbbi választás (2014) óta alkalmazott Spitzenkandidat-rendszer, ez azt jelenti, hogy jogilag lehetséges, hogy a Tanács ne a valószínű győztes Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjét, Manfred Webert javasolja bizottsági elnöknek.

Van, amiben egyetért Macron és Orbán

Ki jöhet szóba helyette?

- Bár Orbán nem mondta ki, de valószínűleg jobb jelöltnek tartja az elmúlt hetekben európai kampányt folytató, szintén néppárti Michel Barnier-t, aki a hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök számára is elfogadható jelölt lehet. Kérdés tehát, hogy a két, egyébként a legtöbb kérdésben egymással ellentétes álláspontot képviselő politikus felvállalja-e Barnier támogatását Weberrel szemben, illetve meg tudják-e győzni az európai országvezetők többségét ugyanerről.

A másik lényeges színtere a bizottsági elnök megválasztásának a Parlament, ahol szintén rendkívül fontos lehet Orbán számára, hogy minél több mandátumhoz - így a Néppárton belül minél jelentősebb zsarolási potenciálhoz jusson. A jelenlegi magyar mérések szerint a Fidesz-KDNP 13-15 képviselői helyhez juthat, vagyis meghatározó ereje lehet az egyébként gyengülő Néppártnak.

Akkor marad a Fidesz, nem vált pártcsaládot? Min múlhat majd a döntés?

- Amennyiben a Néppárt liberálisabb szárnya a szociáldemokraták és a liberálisok segítségével mégis többséget tud szerezni Weber támogatásához, a Fidesz könnyen elszigetelődhet, és akár távozhat is a szervezetből. Barnier felbukkanása miatt azonban rendkívül nehéz előrejelezni az EP-választás utáni hetek forgatókönyvét.

Nemcsak a bizottsági elnök személye azonban az egyetlen vitás kérdés a Fidesz és a Néppárt között, hanem a szövetségi politikát tekintve is teljes mértékben különböző a két fél álláspontja.

A néppárti fősodor elképzelése az, hogy az eddig fennálló, a szociáldemokratákkal alkotott koalíciót a két pártcsalád gyengülése miatt ki kell szélesíteni, be kell vonni a liberálisokat. Orbán ezzel szemben úgy gondolja, hogy a szociáldemokraták és a progresszívek helyett a Néppárttól jobbra álló erőkkel kell biztosítani a többséget. Ennek köszönhető, hogy az elmúlt hetekben Magyarországon fogadta Matteo Salvinit és az azóta megbukott Heinz-Christian Strachét. Az elsődleges terv Orbánnak tehát nem a Néppárt elhagyása, hanem annak belülről történő megreformálása - ha azonban ez nem jön össze, akkor a távozás lehet az egyetlen megoldás.

Mekkora veszteség lenne a Fidesz távozása az EPP-nek?

- Fontos kiemelni, hogy kilépés esetén a saját képviselőin túl vélhetően a szlovén SDS és a határon túli magyarokat képviselő RMDSZ képviselőit is vinné magával a Fidesz a Néppártból (míg a szlovén párt ezt be is jelentette, az RMDSZ márciusban cáfolta, hogy azt mondták volna, hogy kilépnek), vagyis frakciójának akár az egytizedét is elveszthetné a jobbközép szövetség, ami érzékeny veszteség lenne. Mindkét fél részéről alapos számolgatás és költség-haszon-elemzés fog tehát megelőzni bármilyen jelentősebb lépést.

A Strache-botrány és a szélsőjobb

Lesz-e hatása az osztrák Szabadságpárt botrányának az ottani EP-választási eredményekre?

- Ausztriában bizonyosan lesz hatása a botránynak az EP-választási eredményekre, ezt egy hétfőn publikált közvélemény-kutatás is jelzi. A Sebastian Kurz kancellár vezette Osztrák Néppárt 38 százalékon áll, a leleplezés előtti állapothoz képest 4 százalékponttal jobban, míg a Szabadságpárt támogatottsága 5 százalékponttal csökkent, jelenleg 18 százalék. Valószínű tehát, hogy a Szabadságpárt szavazataránya alacsonyabb lesz az eddig becsültnél, azonban a válság belpolitikai hatásai sokkal jelentősebbek lehetnek, mint az európai parlamenti választásokra gyakorolt hatásuk, hiszen előrehozott választás lesz szeptemberben, a parlamentben pedig bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik Kurzot.

A magyar közszolgálati média, illetve a kormányhoz közeli üzletemberek által tulajdonolt sajtótermékek elhallgatják vagy Ausztria szuverenitásának nyugati titkosszolgálatok általi megsértéseként tálalják a korrupciós botrányt, itthon tehát bizonyosan nem vezet majd a Fidesz-KDNP szavazatarányának csökkenéséhez az eset.

És a többi tagállamban?

Ami az európai színteret illeti, az eddig is tudható volt, hogy például a francia Nemzeti Tömörülés vagy Salvini Ligája közel áll Oroszországhoz, kérdéses tehát, hogy ennek ismételt bebizonyosodása mennyire tántorítja el a radikális pártok szavazóit.

Mi lesz a Jobbikkal? Hova ülnek majd be a képviselőik?

- A legtöbb becslés szerint a Jobbik a jelenlegi három képviselői helyéből kettőt tarthat meg. Az biztosnak tűnik, hogy a Jobbik nem fog a Fidesszel megegyező frakcióba ülni, ez ugyanis belpolitikai okokból egyik pártnak sem érdeke, mindkettőjük hitelességét rombolná. A Jobbik listavezetője, Gyöngyösi Márton az elmúlt hetekben azt nyilatkozta, hogy kapcsolatban állnak a Néppárt egyes szereplőivel, tehát elképzelhető, hogy Orbánék esetleges távozása esetén sem marad magyar tagpárt nélkül az EP legnépesebb pártcsaládja, ráadásul az elmúlt években tapasztalt néppártosodási politika betetőzése lenne, ha a Jobbik egy mérsékeltebb, a Fidesztől és szövetségeseitől megtisztított Néppárt tagja lehetne.

Gyöngyösi leszögezte azt is, hogy a Salvini-féle erősen jobboldali frakcióhoz nem kívánnak csatlakozni, hiszen az elmúlt években jóval mérsékeltebb irányba fordult a párt. Ha azonban a Fidesz a Néppárt tagja marad, akkor szóba jöhet még a jelenlegi frakciók közül az ECR, amellyel szintén kapcsolatban áll a Jobbik.

A holland meglepetés

A holland szélsőjobb a vártnál sokkal rosszabbul szerepelt, legalábbis az exit pollok szerint. Lehet ennek is köze az osztrák botrányhoz?

- Teljesen meglepetésszerű a holland eredmény, a kutatók még néhány nappal ezelőtt is sokkal magasabbra mérték mindkét radikális erőt, Timmermans pártját pedig a középmezőnybe taksálták. Korai viszont kijelentéseket tenni arról, mi vezetett a munkáspárti sikerhez. Ha a vasárnapi végelszámolásnál több nyugat-európai országban is a szélsőjobb meglepően gyenge szereplését tapasztaljuk, akkor valóban felvethető, hogy Strache botránya globális hatással járt, ha viszont a várt szavazatarányt érik el, akkor azt mondhatjuk, hogy Hollandia volt a kivétel.

Fontos kiemelni azonban Timmermans szerepét is a sikerben. Úgy tűnik, hogy a szocialista politikus jól használta ki Manfred Weber Néppárton belüli bizonytalan helyzetét, választói "vérszemet kaptak", mindenáron szeretnék helyzetbe hozni saját EB-elnöki jelöltjüket. Kérdéses tehát, hogy reagálnak az eredményre az olyan, nagy méretű radikális pártokkal rendelkező országok választói, mint Olasz- vagy Franciaország, lesz-e szélsőjobb-ellenes láncreakció.