A lépéssel az észak-atlanti katonai szövetség a lépéssel a jugoszláv haderő Koszovóból való kivonását kényszerítette ki. Míg Belgrádban a 78 napon át tartó légitámadások áldozataira emlékeztek, addig Koszovóban a nemzeti felszabadítás évofdulójaként ünnepelték március 24-ét.
Húsz évvel ezelőtt indította el légicsapásait a NATO az akkori Jugoszláviára: az észak-atlanti katonai szövetség a lépéssel a jugoszláv haderő Koszovóból való kivonását kényszerítette ki.
Míg Belgrádban a 78 napon át tartó légitámadások áldozataira emlékeztek, addig Koszovóban a nemzeti felszabadítás évfordulójaként ünnepelték március 24-ét.
Belgrád szerint a bombázások alatt csaknem 2500-an haltak meg, a sebesültek számát 16 ezer körülire teszik. A bombázások megindulásával Jugoszláviában hadiállapotot rendeltek el, Belgrád megszakította diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Németországgal és Franciaországgal.
Koszovó 2008-ban, egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, csaknem 10 évvel a háború után, melyben több mint 13 ezer ember halt meg. Belgrád azóta sem hajlandó elismerni független államként.
A két országra nehezedő nemzetközi nyomás viszont nagy, miután mindkettejük euroatlanti integrációjának feltétele, hogy Belgrád és Pristina rendezzék viszonyukat.
