Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

A lakhatási válság felé sodródik Európa

A lakhatási válság felé sodródik Európa
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

15 évnyi hajléktalanság után költözött be a lakásába Brüsszelben Kamel Bouzebra.

Riporterünk azt kérdezte tőle, milyen volt a tél otthonában

"Teljesen más. Felkeltem a lakásban, kávét főztem, zenét hallgattam a rádión és át tudtam gondolni az előttem álló napot” - mondta a férfi, aki a brüsszeli régió és több civil szervezet együttműködése során juttott albérlethez.

Vele együtt 400 hajléktalanon segítenének 2020-ig a programban.

"Kapok valamennyi segélyt, de a bérleti díj 610 euró. A rezsivel együtt 700 eurót fizetek havonta. Azt gondoltam először, ez nagyon drága. De rájöttem, ez van. Vagy mehetek vissza az utcára. Reggel felkelek és a szociális ellátóba megyek élelemért, vagy máshol keresek olyan helyet, ahol ingyen ehetek."

Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent a lakhatási kiadások emelkedése.

Emiatt sok uniós tagországban nő a hajléktalanság.

A lakhatási túlterheltség azt jelenti, hogy a bevételek 40%-ánál többet költenek lakhatásra a családok.

Az uniós háztartások egytizedét érinti ez a probléma.

A szegények nagy részének vannak lakhatási gondjai.

Görögországban a legsúlyosabb a helyzet, de a gazdag országokban, mint Németország vagy Dánia is nagy gondot jelent a lakhatás.

Ez már a brüsszeli városvezetés másik lakhatási projektje, nem messze a kétes hírű Molenbeektől.

"Sok európai országban gyorsabban nőnek a lakhatási költségek, mint a bevételek és ez gondot okoz a családi költségvetésekben. Ebben a projektben a lakások 70 százaléka a szabadpiacon lesz elérhető, a maradék 30 százalékot viszont szociális bérlakásnak szánják. A szakértők szerint többet kellene a szociális bérlakásokba fektetni és nem lehet az összes ingatlanra pénzügyi termékként tekinteni, a lakhatásnak emberi jognak kellene lennie“ - mondta az Euronews riportere.

A városban van egy másik, átmeneti lehetőség is a hajléktalanságból való kitörésre. Alacsony költségvetésű ideiglenes otthonok, amelyeket elhagyatott földterületeken állítanak fel.

A projektben részt vevő egyik civil szervezet képviselője azt mondta, ezeket a stúdiólakásokat magánbefektetők és önkormányzatok is finanszírozhatják.

"Az embereket egyre inkább kizárják a lakhatásból, egyre inkább távolabb kerülnek ettől. Ez a projekt lehetővé teszi a megfizethető lakhatást. Lehetővé teszi azt, hogy az embereket kimenekítsük az utcáról, hogy ismét visszatérjenek a mindennapi élethez. Hogy legyen erejük újrakezdeni, hogy legyen erejük küzdeni az állandó lakhatásért”- mondta egy aktivita, Nastasia Englebert.

Ez a lengyel nő 5 éve él az utcán. Előzőleg 15 évig dolgozott takarítóként szerződés nélkül. Most hetente kétszer napközben ebbe a szociális inézetbe jön tisztálkodni.

Itt a Máltai Szeretetszolgálat biztosít egészségügyi ellátást.

"Sok főnököm nem jelentett be, voltak más munkáim is, de azok is illegálisan. Akkor volt albérletem. De már nincs meg a lakás, mert beteg lettem. Egy kis lakás kellene, mindegy, hogy fent van, vagy a pincében. De ne legyen drága. Sajnos itt minden drága, nagyon drága. “

A tagállamokban nincs pontos adat a hajléktanok számáról, de az biztos, hogy a válság ével után is meredeken nő a fedél nélküliek száma Írországban, Luxembourgban és Belgiumban is.

A gazdaság egyébként jól teljesít ezekben az országokban.

A civilek azt javasolják, hogy a kormányok tegyenek többet a vészhelyzetben lévőkért.

Az Európai Uniónak is foglalkoznia kell a hajléktalansággal – állítják.

"Az Európai Bizottságnak össze kellene gyűjtenie az adatokat a hajléktalanságról. Ez nagy kihívás, de nem lehetetlen. Például a már meglévő nemzeti adatokat is felhasználhatják. Azt tudjuk, hogy nagy a rejtett hajléktalanság. Azok az emberek, akik az ellátórendszerbe kerülnek, csak a jéghegy csúcsát jelentik. A hajléktalanság jelen van a fiataloknál, a migránsoknál, a nőknél és gyermekeknél, vagyis a kiszolgáltatott helyzetben lévők egyre többet szenvednek Európában“ - mondta egy másik aktivista, Ruth Owen.

Az egyetlen tagállam, ahol meredeken csökkent a hajléktanság az utóbbi években Finnország.

Ott két évtizede fogadtak el egy lakhatást segítő programot, amely lassan eredményt hozott.

Most több más ország is tanulmányozza a finn modellt.