rendkívüli hír

Spekulációk a Fidesz európai jövőjéről

Spekulációk a Fidesz európai jövőjéről
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Miután a Fidesz tagságát felfüggesztette az Európai Néppárt, a csütörtök délelőtti ülésükön Orbán Viktor miniszterelnök már nem vehetett részt. Az Európa Tanács ülésén azonban ott lehetett, ahol a felvételek szerint több kormányfővel is kedélyes hangulatban köszöntötték egymást.

Közben elindult a spekuláció, mi lesz a Fidesszel az európai parlamenti választások után. Az Európai Parlament lengyel alelnöke szerint a Fidesz csatlakozhat az eurorealista frakcióhoz, vagyis az Európai Konzervatívok és Reformerekhez, amelynek a lengyel kormánypárt is a tagja.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának ülése után úgy nyilatkozott, hogy a bizottság továbbra is osztja a jogállamiság, az emberi jogok és a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét, sőt újabb problémák is felmerültek. Példaként egyebek mellett a Közép-európai Egyetem (CEU) részleges Bécsbe költözését, a munka törvénykönyvének módosítását, a közigazgatási bíróságok felállítását és a több mint 400 kormánypárti médiatermék összevonásával létrehozott Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt említette.

Nincs semmiféle összeesküvés

Timmermans elismerte, hogy Magyarországon a lakosság jelentős része egyetért a kormány politikájával, amely szerinte az emberek félelmeit erősíti, és ennek köszönheti támogatottságát.

Kitért az újabb magyar kormányzati kampányra is, amelyben "rendkívül sötét képet festettek az európai intézményekről, mint ha egy titkos egyezség alapján minél több bevándorlót próbálnának behozni".

Aláhúzta: nincs semmiféle összeesküvés, a magyar emberek megérdemlik az igazságot, az Európai Bizottság pedig megpróbálja megvédeni az uniós vezetők becsületét.

A keresztény értékek és az éheztetés

Timmermans azt sem érti, hogyan lehet a keresztény értékek és Európa védelmére hivatkozva megtagadni az élelmet a magyarországi tranzitzónákban várakozó egyes menedékkérőktől.

Timmermans sajnálatát fejezte ki, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács nem adott lehetőséget az EP-nek álláspontja ismertetésre.

Calin Stoika, az EU soros elnökségét betöltő Románia uniós nagykövete mindenekelőtt leszögezte, hogy a jogállamiság és a demokrácia védelme alapvető fontosságú, majd arról számolt be, hogy már kétszer napirendre került a magyar ügy a tanácsban, legközelebb pedig április 9-én fognak arról eszmecserét folytatni.

A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini sérelmezte, hogy az EU soros elnökségét betöltő Románia nem hajlandó lépni ebben az ügyben vagy legalább megfelelő tájékoztatást adni az állásról.

A képviselő nem találta kielégítőnek Stoika felszólalását, amely szerinte minden konkrétumot nélkülözött. Hangsúlyozta, napirendre kell venni a kérdést, pontos üzemtervet hozzáfűzve, ugyanis már fél év eltelt, lényegében eseménytelenül.

Gál: civil szervezetek híresztelésein alapulnak az aggályok

Gál Kinga, a LIBE fideszes alelnöke alaptalannak nevezte a magyar helyzettel kapcsolatos aggályokat, a felsoroltak szerinte mindössze néhány civil szervezet híresztelésein alapulnak.

Kiemelte, elfogadhatatlan, hogy a szakbizottság üléseit sorozatosan politikai kampányolásra használják fel. Szavai szerint a mai "a szappanopera újabb fejezete volt, amelyet már mindenki un".

Mint mondta, Timmermans teljes tévedésben van, messzemenően eltávolodott a feladatától, mivel nem egy újabb Magyarország-meghallgatásra hívta meg a LIBE, hanem azért, hogy szárazan, objektívan beszámoljon a magyar hetes cikk szerinti eljárás állásáról.

Hozzátette: "ez azt bizonyítja, hogy az eljárás rég elvesztette minden objektivitását, s semmi más, mint a parlamenti baloldal nyomásgyakorlásának eszköze, egy politikai játék".

Niedermüller: a helyzet lényegesen romlott

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője azon véleményének adott hangot, hogy a helyzet lényegesen romlott az elmúlt időszakban Magyarországon.

A kormány egyre agresszívabban gyalázza meg a demokráciát, az ellenzék egyetlen javaslatát sem hajlandóak megvitatni, az Országgyűlés elnöke pedig, mint valami rossz házmester, anyagi büntetésekkel próbálja elhallgattatni az ellenzéket - mondta, hangsúlyozva, hogy a tanács tehetetlensége rombolja az EU tekintélyét.

Később rövid sajtónyilatkozatában Gál Kinga az ülést a politikai kampány újabb felvonásának minősítette az EP bevándorláspárti részéről.

"Kétségbeesett küzdelem azért, hogy mielőtt Sargentini eltűnik a politika - és remélem a történelem - színpadáról, még egy jót rúgjon belénk. Egyértelműen arról szól, hogy büntetni akarnak minket, mert nem akarunk beállni a fősodorba a bevándorláspolitikánkkal" - fogalmazott.

A hetes cikk szerinti jogállamisági eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Sargentini-jelentés elfogadásával.

Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez, az Európai Unió Tanácsához került, de hivatalos meghallgatás még nem volt.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.