Vannak, akik már több éve élnek kényszerűségből hajléktalanszállókon.
HIRDETÉSTöbb száz menekült várakozott 2015 szeptemberében a budapesti Keleti pályaudvarnál. Nagy részük azóta már elhagyta az országot. A magyar hatóságoktól 2017-ben mindössze 106-an, tavaly pedig 68-an kaptak menekültstátuszt.
Ezt követően a tranzitzónákból átkerülnek egy befogadóközpontba, ahol 30 napjuk van arra, hogy döntsenek a jövőjükről. Hol szeretnének lakni és dolgozni. Sokan a mindennapi szükségleteik mellett nem tudják megfizetni az egyre magasabb bérleti díjakat, így albérlet helyett hajléktalanszállókon kénytelenek élni.
Az Oltalom Karitatív Egyesült szállóján általában 5-10 menekült alszik, napközben dolgoznak. A megkeresett pénz egy részét pedig hazaküldik.
— Itt Budapesten ez az egyetlen olyan szálló, ahol külön épületszárnyban, külön helyezzük el a külföldieket. Van lehetőségük főzni, mosni magukra, ételt melegíteni, de kapnak is meleg ételt napjában kétszer is - nyilatkozta az Euronews-nak Rákos András, az Oltalom Karitatív Egyesület Éjjeli Menedékhelyének intézményvezetője.
A menekülteket segítő civil szervezetek a hajléktalanszállókban nem segíthetnek.
— Többször próbálkoztunk már ezzel, és azt mondták, hogy nem akarnak konfliktusokat, hogy külön kiemelünk bizonyos embereket az ott tartózkodók közül, és nekik segítünk, a magyar hajléktalanoknak meg nem. Hogyha ide eljutnak hozzánk, és kérnek segítséget, akkor ilyen szempontból nem teszünk különbséget, hogy ők hajléktalanszállón laknak-e vagy egy bérelt lakásban - mondta Siewert András, a Migration Aid igazgatósági tagja.
A menekültek többsége egy-két hónapot tölt a hajléktalanszállókon, de van olyan is, aki évek óta ott lakik.