Ha sikerülne bármilyen módosítást kieszközölniük, azt jövő kedden terjesztenék a brit alsóház elé, akik rögtön szavaznának is róla. Ideje lenne, mivel a kilépés határidejének megjelölt március 29-e egyre közeledik.
HIRDETÉSFolytatódnak kedden az egyeztetések London és Brüsszel között a brit EU-tagság megszűnésének, a brexitnek a feltételrendszerét rögzítő megállapodás módosításáról.
Stephen Barclay brit brexit-ügyi miniszter és Geoffrey Cox, a konzervatív párti brit kormány jogi főtanácsosa együtt utazik Brüsszelbe, ahol várhatóan Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Michel Barnier-val, a bizottság brexit-főtárgyalójával találkoznak.
A tárgyalóküldöttségeknek ezen a héten eredményt kell elérniük ahhoz, hogy az Európai Unióval novemberben aláírt, a londoni alsóház által januárban viszont rekordtöbbséggel elutasított brexit-megállapodást a brit kormány az elfogadás reális esélyével terjeszthesse ismét a képviselők elé.
Theresa May miniszterelnök ugyanis a múlt héten bejelentette, hogy a brexit-megállapodásról az alsóház legkésőbb március 12-éig ismét voksolhat.
A brit sajtó és az elemzői közösség konszenzusos várakozása az, hogy a szavazás jövő kedden, a kitűzött határnapon lesz.
Ha a ház újból elveti az egyezményt, akkor a kormány azt a kérdést terjeszti be szavazásra, hogy a parlament engedi-e a megállapodás nélküli brexitet.
Minden felmérés azt mutatja, hogy az alsóház jelentős többsége ellenzi a rendezetlen kilépést az EU-ból, tehát ha ez a kérdés valóban a képviselők elé kerül, akkor szinte biztosra vehető, hogy elutasítják a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését.
Theresa May bejelentése szerint ha az alsóház a megállapodást és a megállapodás nélküli brexitet egyaránt elutasítja, a kormány lehetővé teszi a szavazást a kilépés március 29-i határidejének meghosszabbításáról. Ez utóbbihoz viszont a többi 27 uniós társállam egyhangú beleegyezése kell.
London három módszert vázolt fel annak biztosítására, hogy a londoni parlament elfogadhassa a kilépési megállapodást.
Az egyik "alternatív megoldások" beillesztése a brexit-megállapodásba az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célzó tartalékmechanizmus (backstop) helyett, a másik a jelenlegi backstop-záradék alkalmazhatóságának jogilag kötelező erejű időbeli korlátozása, a harmadik egy olyan, szintén jogilag kötelező erejű záradék beépítése a brexit-egyezménybe, amely lehetővé teszi a backstop-mechanizmus alkalmazásának egyoldalú befejezését.
Az uniós vezetők azonban jelenleg határozottan elvetik a novemberben lezárt 585 oldalas brexit-megállapodás újranyitásának lehetőségét.
Michel Barnier európai lapoknak adott hétvégi nyilatkozatában elkerülhetetlennek nevezte a brexit elhalasztását abban az esetben is, ha a londoni parlament elfogadja a kilépési feltételekről szóló megállapodást.
Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy az Európai Unió kész olyan garanciavállalásokra, amelyek megkönnyíthetik a brexit-megállapodás elfogadását a brit parlamentben. A bizottsági főtárgyaló szerint azonban nem a brexit-megállapodásba építenék be, hanem külön értelmező dokumentumban rögzítenék e garanciákat.
A kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas brexit-tábora viszont már a keddi brüsszeli egyeztetések előtt jelezte, hogy kizárólag a kilépési megállapodásban szereplő backstop-mechanizmus jelentős módosítását tartaná elfogadhatónak. E tory frakciócsoport fő kifogása az, hogy a backstop-záradék - ha alkalmazása szükségessé válik - jelenlegi formájában az Egyesült Királyságot határidő és az egyoldalú felmondás lehetősége nélkül vámuniós viszonyrendszerben tarthatná az EU-val.