NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Növekvő halállomány Európában: csoda vagy teljesítmény?

Együttműködésben a The European Commission
Növekvő halállomány Európában: csoda vagy teljesítmény?
Írta: Andrea Hajagos
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az elmúlt években duplájára nőtt a halászati teljesítmény Európában. Az okoknak járt utána Ocean című új műsorunk.

Emlékeznek, hogy tíz éve milyen vészesen fogyott Európa halállománya? Mára a nagy része kezd teljesen helyreállni. Ez remek hír a bolygónak és a gazdaságnak is, de mi áll a hihetetlen fordulat hátterében? Innováció, szabályozás, vagy mindkettő? Erre kerestük a válaszokat Ocean című műsorunkban.

- Amolyan magányos farkas vagyok. Imádom a tengert, és imádok halászni.... A nevem Johan Grahn, 1984 óta halászként dolgozom – mesélte stábunknak egy svéd halász a tenger közepén.

Ha Önök az ünnepek alatt a korábbinál többféle halételhez jutottak, akkor az a növekvő kapásszámnak köszönhető itt Svédországban és egész Észak-Európában. Johan Grahnék kicsi halászhajója régebben évente 20 tonna garnélarákot és langusztát vitt partra. Most a kétszeresét.

- Manapság nagyon sok garnélarákunk van. És a halállomány is szépen gyarapodott – mondta a halász.

Az Északi-tengeren, a Balti-tengeren és az Atlanti-óceánban az elmúlt 10 évben jelentősen csökkent a túlhalászás. Tíz évvel ezelőtt mindössze minden hetedik halállománynál folyt fenntartható halászat, a többinél túlhalászás volt az Európai Unió felmérése szerint. Idén már tízből hét helyen volt fenntartható a halászat.

Ez részben annak köszönhető, hogy kezelték a halászok által visszadobott halak problémáját. A fogások csaknem egynegyedét dobták vissza a tengerbe, mert nem kellettek - ezek a halak pedig egyszerűen elpusztultak. Most változott a munkamódszer, és a halászati eszközök is, hogy minél kevesebb felesleges vagy túl kicsi halat fogjanak ki.

- Senki nem akar egy jó élelmiszertől megszabadulni, ha van egy kis esze. Így egy idő után erre is találtak módszert, ami egy úgynevezett partra szállítási kötelezettséggel kezdődik – mondta Johan Grahn.

A halász egy számítógépes rendszerben készít naplót a fogásról. A partra szállítási kötelezettség azt jelenti, hogy a halászhajóknak minden ellenőrzött halfogást partra kell szállítaniuk. Ebben egy szelektálásra képes halászháló sokat segíthet.

Mi a helyzet más országokkal? Franciaországban például a kutatók szelektálásra alkalmas hálót tesztelnek a helyi halászok számára. Széles választékot szeretnének, külön halfajokra kifejlesztve.

- Van a klasszikus gyémánt háló, amely a kihúzás során bezáródik, benne a vízzel, ami megtámasztja a szálakat és csomókat. Ezzel a hálóval nagyon jó eredményeket értünk el, mert nagyon alkalmas arra, hogy az apró halak kiszökjenek, és néhány halász vissza is jelezte, hogy így nem fognak ki felesleges példányokat – mesélte Pascal Larnaud, az Ifremer szakembere.

Ez a hatalmas változás nem működött volna az uniós országok összehangolt erőfeszítése nélkül. Bretagne-ban a halászhajók egyharmada szelektáló háló segítségével birkózik meg a szigorú szabályozással.

- Az összes európai halász ugyanabban a csónakban evez: azonos kvóta szerint halászhatnak, ugyanazon a piacon értékesítenek, így természetes, hogy léteznek közös szabályok a méltányosság érdekében – fogalmazott Marion Fiche, a bretagne-i halászok szövetségének egyik vezetője.

A halászat mára az egyik legjobban növekvő gazdasági ágazat Európában. A hatékony szelektálás sokat lendít az üzleten: a halászok sokkal értékesebb termékekkel teljesítik a kvótájukat, ez pedig magasabb bevételt jelent.

- Sok esetben elég alacsony a kvóta. Így a halászok hamar rájöttek, hogy ha ezt kezelni akarják, dolgozniuk kell azon, hogy megfeleljenek a partra szállítási kötelezettségnek, vagyis hogy a lehető legjobb halat tudják megszerezni, és azt a lehető legjobb áron tudják eladni – mondta az Euronews-nak Malin Skog, a svéd halászok szövetségének fenntarthatóságért felelős vezetője.

Európa célja, hogy 2020-ra minden halállománya fenntartható legyen. Az egy évtizednyi kemény munka meghozta gyümölcsét, amely jót tett a tengernek, a halászoknak és az európai fogyasztóknak is.

- Ez csak garnéla lesz, semmi felesleg. A kis halak többsége kikerül a hálóból és egészséges, boldog életet él - amíg nem találkozunk újra – mondta nevetve Johan Grahn.

A cikk megosztása