Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

400 óra - sok vagy kevés? Hogy csinálják a többi európai országban?

400 óra - sok vagy kevés? Hogy csinálják a többi európai országban?
Betűméret Aa Aa

Megszavazta a parlament a "rabszolga-törvény" néven elhíresült, a túlórákról rendelkező új törvényt. A parlamentben történő eseményekről, folyamatosan frissülő cikkünket itt találja.

A törvény éves szinten az eddigi 250 óra helyett 400 órában maximalizálja a túlórakeretet, és az eddigi éves elszámolás helyett 3 éves időtartamban lesz kötelessége a munkaadónak elszámolnia ezeket.

Bár volt arról szó, hogy ezt kollektív szerződéshez vagy egy gyengébb biztosítékhoz, üzemi tanácsi engedélyhez kötnék, a parlament oldalán található irományszövegben ennek nem találtuk nyomát, vagyis ennyi túlórát rendelhet el egyoldalúan a munkáltató.

A 400 óra gyakorlatilag havi 4+ munkanap, vagyis a szabad szombat megszüntetése. A munkáltató emellett megtehetné, hogy a forgalmas időszakban heti hat napot dolgoztatja a munkavállalót, majd amikor nincs munka, nem hívja be, a ledolgozott órák számát ugyanis csak hároméves átlagban számolják ki. Ugyanakkor ezt a három éves elszámolási időszakot kollektív szerződéshez köti a módosítás, vagyis ehhez valóban kell a munkavállalók hozzájárulása.

Ez a törvénytervezet már csak azért is furcsa, mivel a kormány nem sokkal korábban a családok egységére hivatkozva betiltotta a vasárnapi munkavégzést - igaz, ezt később eltörölték.

A "gazdasági szereplők" kérésére történik

Palkovics László innovációs miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában felfedte, hogy a kormány gyakorlatilag a gazdasági szereplők - többek között a hazánkban új gyárat építeni szándékozó BMW - kérésére akarja meglépni a túlórák számának drasztikus emelését.

"Amennyiben a versenyképesség javítását szolgálják az intézkedések, és ezt maga a gazdaság kéri, akkor rendben lévő dolognak tartom, hogy jobban beleszól a kormány" - mondta a miniszter, aki később hozzátette: "az adózás meghatározása eleve kormányzati feladat, a túlmunka-szabályozás módosítását pedig maguk a gazdasági szereplők kérték. Határozottak vagyunk a tekintetben, hogy ez a jó irány, és azt gondolom, hogy a több túlóra lehetősége mindkét fél számára előnyös lehet".

"Az a célunk, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől lebontsuk a bürokratikus akadályokat. A munkaerőpiacon kínálati helyzet van, akinek nem felelnek meg a körülmények, elmegy máshova dolgozni, hiszen a cégek versenyeznek a dolgozókért" - fogalmazott.

Az uniós jogszabály évente 419 órában maximalizálja a túlórakeretet, vagyis ennek a törvénytervezet megfelel. Az Euronews eközben körbejárta, hogy szabályozzák más országokban a túlórakeretet és -elszámolást.

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Az Egyesült Királyságban csak akkor végezhető túlóra, ha a munkavállaló munkaszerződése erről külön rendelkezik - ha a szerződésben ilyen kitétel nem szerepel, a dolgozó nem kötelezhető a túlórára. Ha szerepel a túlóra lehetősége a szerződésben, akkor sem kötelezhető a munkavállaló heti 48 óránál több munka elvégzésére - kivéve, ha ezt maga a munkavállaló kéri - de ebben az esetben erről írásos bizonyítékkal kell rendelkeznie. Ha a kitétel nem szerepel a szerződésben, a munkaadó megakadályozhatja, hogy a munkáltató önként vállaljon túlórát. Eközben a munkáltató nem diszkriminálhat a munkavállalói között - nem akadályozhatja meg egyes munkavállalóit a túlórák végzésében, míg másoknak engedélyezi azokat.

A munkáltatónak nem kötelessége túlórabért fizetni a munkavállalónak, de köteles kifizetni az államilag garantált minimálbért az extra órákért. Ez a garantált bérminimum függ a munkavállaló életkorától, és időről időre felülvizsgálják. Forrás itt.

SPANYOLORSZÁG

A spanyolok munka törvénykönyve világosan kimondja, hogy a túlórák száma éves szinten nem haladhatja meg a 80 órát - kivéve, ha az adott munkavállaló napi átlagos munkavégzése nem éri el a törvényben rögzítettet - ekor a túlóraként maximálisan elvégezhető 80 órás kerethez hozzá kell adni a hiányzó napi órák számát. Az elvégzett túlórák után a következő négy hónapban kötelezően ki kell adni a kompenzációt. A kormánynak eközben jogában áll eltörölni vagy csökkenteni ideiglenes jelleggel az éves túlóraszámot egy adott periódusra, területre vagy ágazatra nézve, hogy ezzel is növelje a munkavállalók elhelyezkedési esélyeit.

Arról nincs rendelkezés, hogy mennyi a naponta maximum elvégezhető óraszám, sem arról, milyen módon kell a maximálisan elvégezhető túlórákat elszámolni, ha kivételes és sürgős helyzetről, vagy baleset miatt elrendelt vagy azt megakadályozandó munkaórákról van szó. Forrás itt.

NÉMETORSZÁG

Hasonlóan az Egyesült Királysághoz, a német munkavállalók is csak akkor végezhetnek túlórát, ha ezt munkaszerződésükben előre rögzítik. Ha ilyen kitétel nincs a szerződésükben, visszautasíthatják a túlóra végzését - hacsak nem vészhelyzetről van szó. A túlórát minden esetben a munkaadónak kell elrendelnie, vagy legalábbis beleegyeznie.

A német munkaidő-törvény, az Arbeitszeitgesetz úgy rendelkezik, hogy a munkaórák száma nem lehet több napi nyolc óránál heti hat napon át - vagyis összeségében legálisan heti 48 órát lehet dolgozni - ezt a keretet lehet heti hatvan órára növelni, de csak akkor, ha az elmúlt hat naptári hónapban/24 hétben a napi átlagmunka értéke nem érte el a 8 órát.

A törvény nem rendelkezik a túlóráért járó pénz és/vagy időbeli kompenzációkról, ezeket a munkaszerződésnek kell rendeznie - kivéve, ha éjszakai munkavégzéséről van szó, mely esetben a munkavállalónak joga van az extra fizetéshez. Forrás itt.

OLASZORSZÁG

Az olaszoknál a 2003-ban hozott 8-as törvénycikk rendelkezik a túlórakeretről - e szerint: "ha nincs a munka törvénykönyvében előírt éves maximum az adott szakterületre nézve, akkor évente maximum 250 órányi túlóra végezhető." Forrás itt.

FRANCIAORSZÁG

Franciaországban a törvényes munkavégzés keretei között heti 35 órát dolgozhat a munkaválalló. A munkáltató kérésére természetesen ennél több munkát is vállalhat az alkalmazott, de éves szinten a túlórakeret ekkor sem haladhatja meg a 220 órát - kivéve, ha erről ágazati vagy cégen belüli különmegállapodás született a dolgozókkal.

Minden elvégzett túlóra után kompenzáció jár túlórapénz és/vagy szabadság formájában, ennek mértékéről ágazati és/vagy céges szinten születik előzetes megállapodás. Ha ilyen nincs, akkor az első nyolc órára a törvény által előírt, 25 százalékos pótlék jár, majd minden további órára ötven százalékos pótlék. A munkavállalónak minden esetben joga van a pénz helyett extra szabadnapokat kérni - ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy órányi túlóra után az órabér 150 százaléka vagy másfél órányi szabadság jár.

Ha a 220 órás éves keretet túllép a dolgozó, kötelezően kiadandó szabadnapokat nyer érte cserébe. Forrás itt.