Rekordmagas lehet az államháztartási hiány, ha Brüsszel nem utal 10 napon belül

A következő 10 nap vízválasztó lehet a magyar kormány számára: ekkor kell ugyanis megérkeznie annak a több száz milliárd forintnak, melyet a magyar kormány az Európai Bizottságtól vár a már kifizetett uniós támogatásokért cserébe. Ha ezek a pénzek nem érkeznek meg, könnyen összejöhet a 2000 milliárd forint feletti pénzforgalmi hiány – ami minden idők legmagasabb államháztartási hiánya lenne Magyarország történetében - írja a zoom.hu.
GDP-arányosan nézve a folyó hiány így megközelítheti az 5 százalékot is – ami a komoly egyensúlytalansággal küzdő költségvetések jellemzője. A novemberi adatok nem túl biztatóak: a Pénzügyminisztérium számai szerint január és november között 1842 milliárd forint volt a deficit, ami 135 százaléka a költségvetési törvény által engedélyezett mértéknek – igaz, a költségvetési törvények be nem tartásának semmilyen szankciója nincs.
Decemberben minden évben komoly adóbevételek folynak be a költségvetésbe, írja a lap, ekkor fizetik be a cégek a társasági adó jelentős részét, és az év végi jutalmak is megjelennek a novemberi szja- és áfabevételekben – ezek együttes hatásaként akár több száz milliárd forinttal is javulhatna utolsó hónapban a költségvetés egyenlege.
Ám ilyenre utoljára 2010-ben volt példa, akkor 434 milliárd forinttal csökkent a hiány. 2011 és 2017 között előfordult, hogy a kormány egyetlen hónap alatt 907 milliárd forintos hiányt hozott össze, de az is megesett már, hogy 84 milliárdos többlet halmozódott fel – de az elmúlt hat év alapján nagyobb a valószínűsége annak, hogy decemberben emelkedni fog az államháztartás hiánya. Ezek alapján nem lehet megmondani 20 nappal az év vége előtt, hogy mekkora lesz a hiány, ugyanis az kizárólag a kormány egyedi döntéseitől függ.
Ráadásul sem a kormány, sem a Pénzügyminisztérium nem ad előrejelzést erről, ugyanis kapóra jön nekik, hogy a pénzforgalmi hiánnyal szemben a piacok most az úgynevezett eredményszemléletű hiányt figyelik – ez a mutatószám fontos Brüsszel számára is.
Ha az eredményszemléletű hiány a GDP 3 százaléka alatt marad, akkor az adott ország teljesíti a vele szemben számított követelményeket. A kormány ezt a hiánycélt a GDP 2,4 százalékában szabta meg, ami ezer milliárd forintra tehető – ígérte a pénzügyi tárca a novemberi költségvetési folyamatokról kiadott sajtóközleményében. Ezt pedig várhatóan teljesíteni is fogják.
A kormány óriási szerencséje, hogy az eredményszemléletű deficitbe nem kell elszámolniuk az uniós támogatások megelőlegezését, ami az államháztartási hiány tetemes részét okozza idén.
A kormány arra számít, hogy még decemberben jelentős összeget utal át Brüsszel, ez esetben látványosan csökkenhetne a költségvetés folyó hiánya és az államadósság mértéke - kivéve, ha a szokásos év végi költekezésre fordítják a kapott pénzt.
Tavaly decemberben „csupán” 334 milliárd forintos deficitet hoztak össze – az előző évben jött össze a rekordnak számító, 907 milliárdos egyhavi hiány. A gond az, hogy a kormány költségvetési gazdálkodása nem átlátható, az erre hivatott szervek – a parlament, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács – nem is ambicionálják ezt, így a költségvetésben található százmilliárdokkal a saját belátása szerint gazdálkodik. A kormány a költségvetés végrehajtása során két célra figyel: teljesítse Brüsszel hiánykövetelményeit, illetve hogy az államadósságot minimális mértékben csökkenő pályán tartsa.