A 16 tartományból már 9-ben választható opció az iszlám hittanóra.
HIRDETÉS800 német iskolában tartanak iszlám hittanórákat fiataloknak, melyeken a Korán olvasása, az iszlám története, a vallások összehasonlítása a tananyag. Ezen túlmenően azonban sokszor terelődik személyes témákra is szó: a diákok saját identitásproblémái, elidegenedése is téma - írja a Washington post.
A 2000-es évek elején még ritkaságszámba ment, ha egy német iskolában a "Hittan" opciók között szerepelt a muszlim hit is - ma már 16 német tartományból kilencben választható a muszlim hitoktatás. Az órákon muszlim tanárok tanítanak, és nagyrészt olyan diákok látogatják őket, akik muszlim gyökerekkel rendelkeznek ugyan, de nem biztosak benne, hogy valóban iszlám hitűek, vagy egyszerűen csak érdekli őket az iszlám és az ahhoz kapcsolódó kérdések.
A lap cikke szerint a 16-17 éves fiatalok napi szinten találják szembe magukat olyan kérdésekkel, melyek azt bolygatják, ők is ide tartoznak-e, Németországba? Lehet-e egyszerre muszlim és német is valaki?
Németországban él az Európai Unió második legnagyobb muszlim népessége - 2016-ban 4,95 millió ember, a német társadalom 6,1 százaléka vallotta magát muszlimnak a Pew Research kutatása szerint. Nekik azonban alig felük válaszolt úgy, hogy rendszeresen imádkozik, és még náluk is kevesebben vannak azok, akik rendszeresen eljárnak a mecsetekbe.
Se nem német, se nem pakisztáni
"Nem tartoznak Németországhoz, de nem tartoznak a szüleik szülőhazájához sem, ami állandó, kínzó vágyat eredményez náluk, hogy kiderüljön, melyik csoporthoz is tartoznak ők igazán" - magyarázta egy, a lap által megkérdezett tanár, Mansur Seddiqzai. - "És akkor egy iszlamista odamegy hozzájuk, és azt mondja: Igen, te nem tartozol senkihez. Legyél csak egyszerűen muszlim - amivel harmadik utas megoldást kínálnak nekik."
Seddiqzai a munkája részének tartja, hogy diákjait felkészítse és információkkal lássa el az ilyen típusú felhívások kapcsán. De ennél többet is tesz: mikor helyi politikusok be akarták tiltani a fejkendők viselését, egy szélsőséges iszlamista csoport azzal érvelt, hogy a fejkendők viselése a nők számára kötelező a Korán szerint. Ő viszont arra bátorította a diákjait, hogy ne higgyenek a csoportnak, inkább nézzenek utána maguk, hol ír ilyet a Korán.
"Megmutattam nekik a Korán vonatkozó verseit a fejkendőről, és azt látták, nincs egyértelmű szabály arra, hogy egy nőnek vagy lánynak kendőt kéne viselnie, amit aztán át is beszéltünk" - mondta. - "Legtöbbjük azt gondolja, a Koránban nincsenek ellentmondások, de még ez sem igaz. Nagyon sok ellentmondás van a Koránban."
Egyes német politikusok szeretnék elérni, hogy a muszlim hittanórákat kiterjesszék az állami iskolákban, így elősegítve a muszlim diákok kulturális integrációját, egy olyan iszlám hitet kínálva nekik, mely nem kérdőjelezi meg a német értékeket. Ennél is továbbmenve, sokan azt remélik, hogy az iskolákban tartott iszlámórák "immunizálják” a fiatalokat a fundamentalizmus ellenében, ahogy a protestáns Heinrich Bedford-Strohm rámutatott.
Egyelőre egyetlen kutatás sem vizsgálta, mennyire hatákonyak az iszlámórák és mennyire védik a radikalizálódástól a diákokat - mondta el Harry Harun Behr, a frankfurti Goethe Egyetem iszlám tudományok professzora.
Seddiqzai iskolájában a diákok majdnem 95 százaléka első- vagy másodgenerációs bevándorló, az iszlámórák ezért nagyon népszerűek. Ritkán fordul elő, hogy az iskolába érve ne állítsák meg azonnal a diákjai egy kis beszélgetésre, akik legbelsőbb titkaikba is beavatják.
"Amit Seddiqzai tanít nekünk, az nem olyan, amit egy mecsetben megtanulhatnál - mondta a 17 éves Juszuf Akar. - Hogyan lépj kapcsolatba nem-muszlimokkal, akik nem biztosak benne, hogyan is kéne velünk viselkedniük. Vagy akik félnek tőlünk." De ennél többről is van szó a fiú szerint. "Megmutatta nekem, hogy szívesen látnak itt. Az iskola nem kéri tőlünk többé, hogy eltávolodjunk a vallásunktól. Elfogadják, és még lehetőséget is teremtenek rá, hogy tanuljunk róla. Ez pedig azt az érzést kelti bennem, hogy én is ennek a társadalomnak a része vagyok."