NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A félelem és a remény a politika két árucikke

A félelem és a remény a politika két árucikke
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Itt nincsenek migránsok, itt cigányok vannak, mondja egy kunbaracsi asszony.

HIRDETÉS

Nyolcvan évvel a kristályéjszaka, vagyis a náci erőszakhullám kezdete után sokan viszolyognak a magyar kormány plakátkampányaitól. Egyesek állítják: a náci propaganda módszereit idézik a menekülőket ellenségképként beállító poszterek, a más etnikumú emberek kollektív megbélyegzése.

Az Euronews az országos átlaghoz képest szegényebb alföldi településeken kérdezte a lakókat:

"Nem szeretném, ha bejönnének a migránsok, mert elég mocskos munkákat tudnak csinálni, meg amiket hallottam a Tényekben is, hogy kislányokat megfognak, megerőszakolnak, meg leverik az időseket is a pénzükért" - mondta egy gyermekét sétáltató asszony.

A hatszáz fős Kunbaracs lakói csak a televízióban láttak migránsokat. Az Euronews-nak nyilatkozó másik asszony a helyi szegényeknek gyűjt adományokat:

"Itt nincsenek migránsok, itt cigányok vannak, de semmi probléma nincs, ők tudják a helyi szokásokat, szereteik is őket, tehát nincs megkülönböztetés, mindenkit elfogad a község. Csak attól félünk legjobban, hogy idegenek ne jöjjenek!"

Egy politikai elemző szerint a magyar kormány a kereskedőkre jellemző profizmussal használja a kommunikáció eszközeit. Perlaky-Papp József, a Metropolitan University Budapest szakértője:

"A remény és a félelem, ez a két legfontosabb árucikke, ezzel gazdálkodik a politika. Egy biztonsági kérdést tudott csinálni ebből a magyar kormány. A félelem a biztonság elvesztéséhez kapcsolódik, a remény pedig a kultúránk, életmódunk megtartásához kapcsolódik."

A felmérések szerint nem növekszik az idegengyűlölet Magyarországon, csak az ellenségkép változik. Pulai András, a Publicus Intézet igazgatója:

"Azokon a helyeken növekedett inkább a menekültellenesség, ennek okán részben az idegenellenesség is, akik nem igazán tapasztalták a helyzetet a saját bőrükön, pl. az Észak-Magyarországon élők, és azokon a helyeken kevésbé változott, ahol érdemben találkozhattak menekültekkel, például az ország déli részén és a Budapesten élők körében. Mindeközben az egyéb típusú idegenellenesség, mondjuk a cigányellenesség érdemben csökkent."

A magyar kormány nyíltan soha nem bátorította a migránsokkal szembeni agressziót, de kommunikációjában a félelemkeltést segíti, hogy a magyarok nagy részének nincs valós tapasztalata migránsokkal.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Roberta Metsola: "Választhat, ki ül a Parlamentbe - vagy azt, hogy mások döntsenek Ön helyett"

Koszovó diplomáciailag és katonailag is rángatja a szerbek bajszát

Korai nyár után havazás köszöntött Közép-Európára