Ezzel foglalkozott az idei Humanitárius Fórum Bakuban. Az előadók nyíltan és határozottan állást foglaltak olyan kérdésekben, amelyekről a döntéshozók ritkán nyilatkozhatnak hasonlóképpen.
Innováció, emberi fejlődés, integráció - ezek a témák kerültek középpontba az idei, sorrendben a hatodik bakui Humanitárius Fórumon.
HIRDETÉSA konferencia alkalmat adott arra is, hogy a résztvevők megvitassák, miért kerültek válságba a globális világmodellek. Miközben egyre többen ismerik fel az együttműködés fontosságát, ennek hagyományos intézményei sorra kerülnek a működésképtelenség határára.
Az azeri külügyminiszter szerint az Európai Unió még a szerencsésebbek közé tartozik.
ELMAR MAMMADJAROV, Azerbajdzsán külügyminisztere: "Úgy látom, hogy az Európai Unió túl fogja élni a mostani megpróbáltatásokat, ugyanis egy olyan nemzetközi szervezet, amelynek nagyon erős a felhatalmazása. Úgyhogy szerintem meg fogja találni a kiutat ebből a nehéz helyzetből."
A bakui fórum legfontosabb témái közé tartozott az Európai Unió pillanatnyi helyzete. Ez a közösség ugyanis bizonyos értelemben a védjegye a globalizáció keretei belül zajló nemzetközi integrációnak. Különös tekintettel az átjárhatóságára, az emberek szabad mozgására.
Csakhogy most új falak emelkednek.
ETTORE ROSATO, az olasz parlament helyettes elnöke: "Le kell döntenünk a falakat, és támogatnunk kell a golobalizációt, ami megerősíti nemcsak a gazdaságot és az üzleti életet, hanem a civil világot is egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A mi fiataljaink, akiknek már megadatott az Erasmus-ösztöndíj, értik ezt, és nekünk erősítenünk kell bennük ezt a felismerést. Ez egy óriási kihívás, és a megoldás kulcsa Európa."
Csakhogy az ilyen vívmányok, amilyen az Erasmus-ösztöndíj is, a populisták és a francia gyökerű szélsőséges nacionalisták szerint csak a gazdagok elszigetelt, belterjes és túlképzett világában számít sikertörténetnek.
A Kreml ideológusa nevet is ad nekik. Azt mondja, ez a liberális elit.
ALEKSANDR DUGIN, filozófus: "Elvétjük a baj okát. Tévesen azonosítjuk, illetve választjuk el a jelenségeket. Például akkor, amikor azt mondjuk, a populizmus fenyegeti az emberi értékeket. Szerintem épp ellenkezőleg: az igazi veszélyt az jelenti, hogy a generációkon átívelő globális elit egy idejét múlt humanizmus nevében irányítja, vagy próbálja irányítani a világot. Ez az, ami fenyegetést jelent, és ez tudatosodik is az emberekben."
De az embereknek megvan a maguk válasza a globalizáció egyéb aspektusaira is. A civilek reagálnak a mobilitás kérdésére is, sokan például szembe fordulnak a migrációval és a sokszínűséggel. Egy spanyol politológus szerint az újonnan épített falak próbára teszik annak a húsz éves folyamatnak az eredményeit, amely kulturálisan közelebb hozta egymáshoz a nemzeteket.
RICARD ZAPATA POMPEU FABRA, a University of Barcelona professzora: "A mobilitás egyrészt sokszínűséget szül, másrészt ez által a sokszínűség által közvetlen fenyegetést jelent számos államban, ahol a nemzettudat az egyik legfontosabb eleme a hatalmi struktúra alapjának. Ez nem változtat azon, hogy a globalizáció visszafordíthatatlan folyamat, ahogyan a nemzetek sokszínűvé válása is. De nemzetállamok szintjén még túl nagy a zavarodottság ahhoz, hogy ezt el lehessen fogadni."