NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

A Merkúr felfedezése kulcsfontosságú

Együttműködésben a ESA - The European Space Agency
A Merkúr felfedezése kulcsfontosságú
Írta: Andrea Hajagos
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Hamarosan indul a BepiColombo missziója, hogy feltérképezze a 450 Celsius fokos bolygót.

HIRDETÉS

Ebben a hónapban a Space-ben közelről megnézhetjük a Naprendszer egyik legrejtélyesebb szereplőjét, a Merkúrt. Még októberben elindul egy űrhajó, hogy a Naphoz legközelebbi bolygót tanulmányozza. Az Euronews stábja olyan kutatókkal találkozott, akiket elbűvöl ez a különös világ.

A jelenleg létező legjobb felvételeket a Merkúrról a NASA Messenger missziója készített néhány éve. Egy kráterekkel teli bolygó látszik rajtuk, rejtélyes vonásokkal a felszínén. Annak érdekében, hogy ezek ne legyenek annyira rejtélyesek, a közös európai-japán BepiColombo misszió néz a dolgok mélyére.

- A BepiColombóban az a legjobb, hogy végre teljese képünk lesz a Merkúrról. A Messenger misszióval feltérképezhettük az északi féltekét, legalábbis egy részét, de a déli féltekét nagyon rosszul láttuk csak, mert nagyon messze voltunk tőle. És ez egy bolygókutatót teljesen lázba hoz, mert egy részét már látta, és nem tudja, hogy a többi ugyanolyan vagy teljesen más – mondta Jörn Helbert, német bolygókutató.

​A rejtélyes bolygó

Sok mindent kell még tanulmányozni, mivel a Merkúr nem fér bele a bolygók fejlődéséről alkotott képünkbe.

​- Számomra legalábbis egy rejtély ennek a bolygónak a kialakulása, és az, hogy hogyan fejlődött évmilliók alatt – mondta Hauke Huẞmann, aki szintén bolygókutatóként dolgozik Berlinben.

​Így aztán összeállt az Európai és a Japán Űrügynökség, hogy megfejtsék a Merkúr rejtélyét. Mindkét űrügynökség külön szondát indít útjára, amelyek együtt, egy hét évig tartó utazás után állhatnak pályára. Nem lesz könnyű útjuk.

​- Az egyik különleges dolog a Merkúrral kapcsolatban, hogy nagyon gyorsan forog a Nap körül. Így egyrészt a Nap gravitációja ellen kell küzdenünk, másrészt fel kell gyorsítanunk az űrhajót is, amellyel együtt repülünk a Merkúrra. Amikor odaértünk, akkor tudjuk a két műholdat a saját feladataik szolgálatába állítani a tudomány érdekében – mondta Johannes Benkhoff, a BepiColombo egyik kutatója.

Vagyis a Merkúr légkörében a két szonda külön úton indul el: az európai egészen közel repül a bolygóhoz, a japán pedig egy kicsit távolabbról vizsgálódik.​

Mitől zsugorodik a Merkúr?

Összesen 16 eszköz lesz a fedélzeten, több, mint bármelyik korábbi Merkúr küldetés alatt. Hauke Hussmann, a Német Légtér Központ munkatársa lézeres magasságmérőt fog használni, hogy feltérképezze a krátereket, völgyeket és sík területeket.

- Készítünk egy térképet, és egy háromdimenziós térképet. Felderítjük a Merkúr teljes felszínét ezzel a lézerrel, és a szondán, illetve az űrhajón összegyűlt információk alapján rekonstruálni tudjuk a felszín tereprajzát egy valódi háromdimenziós modellhez – magyarázta.

​A 3D-s modell alapján tudják majd tanulmányozni a Merkúr legérdekesebb tulajdonságait - például azt, hogy miért zsugorodik. Számítások szerint ugyanis a bolygó sugara 7 kilométerrel csökkent a kialakulása óta.

- A bolygó összemegy vagy zsugorodik, és azt gondoljuk, hogy a felszínen is láthatók ennek a következményei. Ez az egyik olyan pont, amelyet szeretnénk megismerni. Hogy ez vajon minden bolygóra jellemző, vagy csak a Merkúrra? - mondta Johannes Benkhoff.

450 fok van arrafelé

A BepiColombo másik fő célja, hogy megvizsgálja, miből tevődik össze a Merkúr felszíne. A Berlinben dolgozó kutatók egy olyan speciális kamrát alakítottak ki, amely fel tudja fűteni a mintákat 450 Celsius fokra, ennyi ugyanis nappali hőmérséklet a Merkúron.

​- Nagyon forró felszínre készülünk, olyan laboratóriumi adatokat akarunk nyerni, amelyeket össze lehet hasonlítani. Mert mintánk az nem lesz. Ez nem olyan mint a Hold, hogy vannak kézzelfogható mintáink.

Ezt csak messziről tudjuk megnézni. Olyat vizsgálunk, ami nagyon, de nagyon forró, ezért úgy kell megnéznünk az anyagokat, mintha ugyanolyan meleg lenne, mint a Merkúron. Gondolhatják, hogy ez nem egy könnyű feladat – magyarázta az Euronews-nak Jörn Helbert.

A korábbi missziók vízjeget találtak a sarkokon, és a vártnál jóval kevesebb vasra, de sokkal több kénre és káliumra bukkantak. Így az ebben a laboratórimban tárolt adatokat összehasonlítják a BepiColombo információival, hogy megállapítsák, pontosan miből van a Merkúr. Jörn Helbert azt az eszközt mutatta meg nekünk, amely ezt a feladatot végzi majd.

​- Ez konkrétan a mi fejlesztésünk. Ez alapvetően ugyanaz, mint amivel az űrbe repülünk, ugyanaz a mérete, az anyaga, csak abban különbözik, hogy ez itt üveg, hogy lássuk, mi történik odabent... Az pedig ott az a rész, amely a Merkúr fogja vizsgálni. Ha benéznek, látják, hogy ez nagyon visszatükröződő, mégpedig azért, mert nem akarjuk, hogy az eszköz találkozzon a bolygó hőmérsékletével. Megpróbálunk megszabadulni annyi hőtől, amennyitől csak lehet, ezért építettük ilyen tükröződőre, amit tűzpartnak is hívunk, és lényegében visszaveri a napfényt, a Merkúr hőjét, és csak a fény egy része jut be az eszközbe – magyarázta a bolygókutató.

A kutatók izgalommal várják, mit lehet megtudni a Merkúrról, és annak eredetéről a Naprendszerünkben. Különösen arra kíváncsiak, hogy geológiai értelemben mennyire aktív a bolygó. A NASA Messenger missziója ugyanis vulkánokat is felfedezett, és a felszínén lévő üregekből gázkitörések jeleit észlelte.

HIRDETÉS

​A Merkúr feltérképezése kulcsfontosságú

- A BepiColombóval az egyik célunk, hogy amikor feltérképezzük a Messenger által felfedezett üregeket, akkor vajon látunk-e különbséget, hiszen az bizonyíték lehet arra, hogy még ma is történik valami a Merkúron. Ez pedig fantasztikus eredmény lenne – lelkesedett Johannes Benkhoff.

​- Azért is szeretek a Merkúrral foglalkozni, mert meg kell ismernünk ezt a bolygót, hogy megérthessük a többi kialakulását is. Ha van egy teóriánk, amibe a Merkúr nem illeszkedik bele, akkor az a teória teljesen hiábavaló, mert azt az egyet is értelmeznünk kell – mondta Jörn Helbert

​Hosszú út vezet odáig, hogy ezekre a kérdésekre válaszokat kapjunk. A BepiColombo a Föld, a Vénusz és a Merkúr gravitációját használja majd a pozíciója eléréséhez, amely csak 2025 decemberében várható, akkor kezdődhet el a kutatás.

A cikk megosztása