rendkívüli hír

rendkívüli hír

Medvegyev: Oroszország pozícióját nem lehet gyengíteni

Éppen ezt olvassa:

Medvegyev: Oroszország pozícióját nem lehet gyengíteni

Medvegyev: Oroszország pozícióját nem lehet gyengíteni
Betűméret Aa Aa

Az Euronews Global Conversation című műsorának vendége ezúttal Dimitrij Medvegyev volt. Az orosz miniszterelnököt Tesa Arcilla kérdezte Oroszország konfliktusairól Európával, illetve Amerikával szemben, a Szkripal-ügyről és Szíriáról is.

Medvegyev szerint az Oroszország ellen hozott szankciók senkinek sem jók, és csak zsákutcába vezetnek. Szerinte az oroszellenes kampányok többsége nem Oroszország pozícióját akarja gyengíteni, mivel azt nem is lehet, hanem belpolitikai célokat szolgál.

Orosz-európai kapcsolatok

Tesa Arcilla, euronews: Vendégünk az orosz miniszterelnök, Dimitrij Medvegyev. Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat. Kezdjük azzal, hogy hamarosan találkozik európai kollégáival Brüsszelben. Korábban az Európai Tanács elnök, Donald Tusk azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin Oroszországa jelenti a legnagyobb veszélyt az Európai Unió egységére. Igaza van?

Dimitrij Medvegyev, orosz miniszterelnök: Donald Tusk nem az egész Európai Unió. Találkoztunk már, tisztában vagyok a különböző tisztségeivel. Többfajta körülmény közepette találkoztunk már. Ahogy mondtam, attól, hogy egy ember az Európai Bizottságot (sic!) vezeti, nem jelenti azt, hogy az egész Európai Unió véleményét képviseli. Bízzuk ezt az ő lelkiismeretére.

Tesa Arcilla: Ön részt vesz az Európai-Ázsiai csúcstalálkozón. Nyilvánvalóan a kereskedelemről akar beszélni. De a geopolitikának egyértelműen hatása van a kereskedelemre. Mit ajánl Oroszország, mit tesz le az asztalra, és mit vár el cserébe, hogy javuljon a kapcsolat Európa és Oroszország között?

Dimitrij Medvegyev: Először is, hadd mondjak néhány dolgot az ASEM csúcstalálkozóról. Szerintem ez egy elég jó platform, hogy értékeljük az európai és ázsiai együttműködések bővítésének lehetőségét. De világos, hogy ez nem az a hely, ahol a legfontosabb döntések születnek. Ebben az értelemben, a G20 csúcstalálkozó az, ahol ez megtörténik. Konkrétan ez a szerepe 2008 óta.

(MTI/EPA/Kay Nietfeld)
Merkel és Medvegyev egy ASEM-csúcson 2016-ban(MTI/EPA/Kay Nietfeld)

Az ASEM egy konzultáló jellegű, ennek ellenére hatékony és fontos platform, amelynek mi is résztvevői vagyunk. A legutóbbit Mongóliában rendezték meg. Hasznos találkozó volt, ahol eszmét tudtak cserélni az uniós országok, Oroszország és az ázsiai országok. Általánosságban, mindez segített, hogy jobban megértsük egymást.

Ha megnézzük a jelenlegi kapcsolatot Oroszország és az Európai Unió között, akkor – legyünk őszinték – ez a kapcsolat nehéz időszakon megy keresztül. Szerintünk ez az Európai Unió elhamarkodott döntéseinek eredménye. És úgy hiszem, az uniós állampolgárok fizetik meg ezeknek a döntéseknek az árát, amelyeket - hangsúlyozom - nem mi kezdeményeztünk.

Természetesen ez minket is negatívan érint, főleg a vállalkozásokat. Az embereket is érinti, mivel a kereskedelem és a gazdasági együttműködés jelentős részét felfüggesztették, és drasztikusan csökkentették a kulturális együttműködéseket. Sajnos, néhány országgal elvesztettük a párbeszédet.

Említette Donald Tuskot. Ő egy európai tisztségviselő, de Lengyelországból származik. Nyíltan mondhatom, hogy jelenleg Lengyelországgal nem folytatunk sem politikai, sem gazdasági párbeszédet. Ez jó vagy rossz? Nem tudom biztosan. Szerintem nem túl jó, főleg ha arra a különleges történelemre gondolunk, amely összekapcsolja az országainkat. Mindenesetre amikor Lengyelországba látogattam, sokkal közelebb kerültünk ahhoz, hogy lerakjuk egy új párbeszéd alapjait. Most ez a párbeszéd nem létezik, és ebben semmi jó nincsen.

(MTI/EPA/Makszim Sipenkov)
Medvegyev és Putyin a haza védőinek napján Oroszországban 2017-ben(MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Tesa Arcilla: Elfogadom, hogy Ön azt mondja, Oroszország szerint nem ő a kezdeményező a két fél konfliktusában, de Európa valószínűleg ezt pont fordítva gondolja.

Épp most jövök Brüsszelből, ahol éppen az a fő téma, hogy a holland hatóságok meghiúsították az orosz titkosszolgálat hackertámadását a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet számítógépes rendszere ellen. Ez az a testület, amely a Szkripál-ügyben és a szíriai vegyifegyver-támadásokban is nyomoz. Aztán négy ország egyöntetűen Oroszországot vádolta: Hollandia, az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság. A brit külügyminiszter pedig azt mondta, hogy Oroszország instabilitást akar teremteni az egész világon.

Világos, hogy Oroszország visszautasítja a vádakat. De ha az oroszok ezt nem veszik komolyan, akkor miért vennék komolyan Oroszországot, amikor Ön Brüsszelbe látogat?

Dimitrij Medvegyev: Nem pontosan értem, hogy mire céloz. Azt mondja, hogy Oroszországnak valahogy meg kell értetnie magát. De tudja, mi nem azért veszünk részt ezeken az eseményeken, hogy valamilyennek mutassuk magunkat, vagy osztályzatokat kapjunk. A megítélés változhat. Különböző okokból vagyunk ott. Hiszünk abban, hogy jobb együttműködni, mint visszautasítani az együttműködést, jobb beszélgetni, mint hallgatni, és jobb egyetérteni, mint szemben állni. A fejlődés jobb, mint a stagnálás. Ezért veszünk részt minden hasonló nemzetközi eseményen.

Minden országnak lehet véleménye. Mi ezeket meghallgatjuk, de az orosz vezetők és az országunk egésze ezekkel többnyire nem ért egyet. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy megtagadnánk a párbeszédet. Gondolom, hogy az ASEM csúcstalálkozón is sok különböző kollégával kell majd beszélnem. A kommunikáció mindig két részből áll: az első egy előre egyeztetett, hivatalos találkozó, tolmácsokkal és kamerákkal, a második pedig a színfalak mögött zajlik.

Néha az utóbbi sokkal hasznosabb, amikor senki sem sürget, vagy próbálja átszínezni és posztolni az elhangzottakat az internetre. Gyakoriak az ilyesfajta találkozások, a legutóbbi ASEM csúcstalálkozón Mongóliában is sok kollégámmal találkoztam rengeteg országból különböző helyszíneken vagy például a hivatalos vacsorán. Emlékszem, hogy Tusk Úr - és most már harmadszor merül fel a neve - beszélt a mongol konyháról és egy csomó más dologról is. De ez nem azt jelenti, hogy a politikai kapcsolatok erre korlátozódnak.

A Szkripal-ügy gyanúsítottjai

Tesa Arcilla: Úgy vélem, igaza van, valóban sok párbeszéd folyik a nyilvánosság nélkül, zárt ajtók mögött. És egész biztosan abban is igaza van, hogy ezeken a megbeszéléseken érzékeny témák kerülhetnek szóba, például biztosan sokan kérdezték a Szkripál-üggyel kapcsolatban. A két gyanúsított védekezését Európában és Oroszországon kívül kinevették. Zavarba ejti ez a reakció? Rombolhatja ez Oroszország hitelességét?

Dimitrij Medvegyev: Tudja, az ilyen értékelések biztosan nem segítenek a nemzetközi együttműködésen. Emlékszem a szovjet időszakra, amikor a Szovjetunió címkéket ragasztott a nemzetközi kapitalizmusra, és ez sem vezetett semmi jóra. Ezért gondoljuk azt, hogy mindenkinek óvatosan kell értékelnie másokat.

Egyrészt, az elhangzott megállapítások sok ország részéről nem is fedik a valóságot, például az angol álláspont ebben a témában, másrészt ezek biztosan nem visznek minket előre egy jobb jövő felé. Ki profitál ezekből az értékelésekből és a különböző szankciók bevezetéséből? Senki. Egyértelmű, hogy bármilyen szankció csupán zsákutcába vihet minket.

Értjük, hogy mindez miért történik. A legtöbb esetben az ehhez hasonló következtetések és szankciók nem arra szolgálnak, hogy valakit büntessenek, vagy nemzetközi erődemonstrációt mutassanak. Nem! Más okból - méghozzá belpolitikai érdekből.

Még nem is beszéltünk a tengerentúli barátainkról, például az Egyesült Államokban tomboló oroszellenes hisztériáról. Pontosan tudjuk, hogy minden, ami az orosz-amerikai viszonnyal kapcsolatban történik - belpolitikai célok miatt van, egészen konkrétan a Republikánusok és Demokraták közötti viták, vagy a Republikánus Párton belüli viták miatt. Ugyanez elmondható az európai országokra. Tízből kilencszer az oroszellenes kampány csakis belpolitikai célokat szolgál: hatalomban maradni, kormányt alakítani, vagy más hasonló célt elérni. De nem azt szolgálja, hogy Oroszország pozícióját befolyásolja. Az nem lehet befolyásolni, és ezt mindenki pontosan felismerte.

Tesa Arcilla: Szeretném, ha beszélnénk a szankciókról is, és természetesen a gazdaságról, de előbb a Szkripál-ügy két gyanúsítottjáról kérdezném, csak hogy tudjam, valóban azt gondolja-e, hogy egy templomot megnézni utaztak oda?

Dimitrij Medvegyev: Nem tudom. Nem fogom kommentálni, mert nem vagyok pontosan tisztában sem azokkal az emberekkel, sem az ezzel kapcsolatos hozzászólásokkal. Nem tudom. Honnan tudhatnám?

(MTI/EPA/Andreas Gebert)
Medvegyev egy müncheni konferencián 2016-ban(MTI/EPA/Andreas Gebert)

Oroszország elleni szankciók

Tesa Arcilla: Térjünk át az amerikai szankciókra. Említette, hogy ezeket Oroszország a választási kampányba történt beavatkozás miatt kapta. Azt mondta, az orosz bankok elleni amerikai szankciók felérnek egy gazdasági hadüzenettel. Oroszország háborúban áll Amerikával vagy bárkivel, aki szankciókat vezetett be ellene?

Dimitrij Medvegyev: Korábban már beszéltem erről a témáról. Világos, hogy a szankciók által gerjesztett feszültség semmi jóra nem vezet. Az amerikaiak folyamatosan azt mondják, hogy ezzel akarnak nyomást gyakorolni. Már mondtam, és szeretném megismételni, hogy egykor a Szovjetunió ellen (bár nem a Szovjetunió vagyunk, és az orosz állam más értékeket vall, mindazonáltal mi vagyunk a Szovjetunió jogutódja) tíz alkalommal jelentettek be szankciókat a huszadik században. Többször elmondtam már. Változtatott ez bármit a Szovjetunió politikáján? Szankciókat hoztak a Kínai Népköztársaság ellen is. Hozott ez bármi változást a politikai vezetés következő generációja számára? És így tovább. A szankciók bevezetése teljesen kontraproduktív ötlet.

És a bankszektor elleni szankciók valóban felérnek egy kereskedelmi hadüzenettel. Ezek a legkeményebb szankciók. De kétségtelenül le fogjuk győzni ezt a nyomást. (Nem kételkedünk benne, hogy gazdaságunk képes ezen felülemelkedni). A kérdés csak az, kinek van erre szüksége? Mármint arra, hogy felborítsa a nemzetközi rendet, beleértve a nemzetközi gazdasági rendet.

Jelenleg kereskedelmi háború zajlik - mert tény, hogy ez az - az Egyesült Államok és Kína között, az Egyesült Államok és az Európai Unió között, valamint az Egyesült Államok és Irán között. A szankciók egy része pedig minket céloz. Fel kell tenni a kérdést: profitálhat ebből a nemzetközi kereskedelmi rendszer? Vagy jobb lesz egyes országoknak? A vállalkozások jobban érzik majd magukat? Igen, néhány belpolitikai célt rövid távon el lehet vele érni.

Tesa Arcilla: Miként reagálna Oroszország? Azt mondta, hogy gazdasági, politikai vagy szükség esetén másfajta választ adnak. Mit értett utóbbi alatt?

Dimitrij Medvegyev: A helyzettől függően különböző válaszok születhetnek.

Tesa Arcilla: Például katonai? Nem, ugye?

Dimitrij Medvegyev: Ez a mai világban teljességgel kizárt. Felelősségteljes állam vagyunk, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Ezek a kérdések az adott ország első számú vezetőjének fennhatósága alá tartoznak, ez az elnök kompetenciája.

A mai világban többféle válasz lehetséges, mint említettem, akár aszimmetrikus válaszok is. Ezek nem szükségszerűen katonai természetűek. Nem muszáj gazdasági fenyegetésre vagy zsarolásra gazdasági választ adni. Erről van szó.

Tisztában vagyunk vele például, hogy az orosz és az amerikai gazdaság integrációjának vagy kölcsönös függésének mértéke elhanyagolható. Az amerikai vállalkozásokat nem nagyon érintik azok a szankciók, melyeket az Egyesült Államok velünk szemben életbe léptetett, mert a kereskedelem nagyságrendileg nem jelentős.

Ugyanakkor az európai vállalatokat nagyon súlyosan érintette, mert a velük folytatott kereskedelmünk jelentős. Jelenleg az Egyesült Államokkal mintegy 20 milliárd dollárt értékben kereskedünk, ez nagyon kevés. Ez semmi.

Az Európai Unióval már sokkal jelentősebb, hiszen az adja a külkereskedelmünk 45 százalékát. Ez több száz milliárd eurót jelent. Hadd mondjak egy példát. A szankciók bevezetését követően az Európai Unióval folytatott kereskedelmünk megfeleződött, 430 milliárdról egy adott pillanatban 220-230 milliárd euróra zuhant.

A kérdésem a következő: mit veszített Európa? Európa munkahelyeket és bevételt veszített. Képtelen volt fejleszteni olyan kisebb régiókat, melyeknek így vagy úgy központi kérdés az országunkkal folytatott kereskedelem. Ezért rossz megközelítés a szankció. Persze ezt már mondjuk egy ideje, de hát nem mi róttuk ki őket, így véget vetni sem tudunk nekik.

(MTI/EPA/Anatolij Malcev)
Trump és Putyin találkozója Helsinkiben 2018. július 17-én(MTI/EPA/Anatolij Malcev)

Tesa Arcilla: Bár Amerika vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, Donald Trump talán másoknál kicsit barátságosabbnak tűnik. Tényleg ő lenne a legjobb dolog, ami Oroszországgal a közelmúltban történt?

Dimitrij Medvegyev: Nem mi választottuk meg Donald Trumpot. Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Mi pedig tiszteletben tartjuk az amerikai emberek döntését. Ha más lenne az amerikai elnök, őt sem tisztelnénk kevésbé. Amennyire látjuk, Donald Trump nehéz helyzetben van, mert jobbról és balról is támadják.

Egyfelől azzal gyanúsítják, hogy szimpatizál velünk, noha még semmit nem tett, amivel jelentősen javította volna a két ország kapcsolatát. És aligha tesz majd – olyan nyomás alatt van. Másfelől más területeken is nyomás alatt tartják.

Feszültségek Oroszországban

Tesa Arcilla: Ha már a nyomásról van szó, beszéljünk kicsit az Oroszországon belüli feszültségről. Láttunk a nyugdíjreform miatt szervezett utcai tüntetéseket. Önről is voltak képek, melyre azt írták, hogy a „nép ellensége”. Aggódik az utcán megnyilvánuló elégedetlenség miatt? Tervez a pártja megszorításokat, Ön aggódik az elégedetlenség miatt?

Dimitrij Medvegyev: Most a nálunk tapasztalható helyzetről beszél?

Tesa Arcilla: Igen, Oroszországról.

Dimitrij Medvegyev: Bármilyen változás is történjen egy országban, azt az emberek különbözőképpen ítélik meg. Ha már az előbb a nyugdíjtörvény változását említette – nos, az ilyen reformokat egyetlen országban sem könnyű átvinni. Ezek bonyolult dolgok, melyek aggasztják az embereket.

Mindazonáltal, és ezt már többször kifejtettem, ezek a változások szükségszerűek. Amikor döntöttünk róluk, figyelembe vettük, hogy ilyen típusú reformok minden olyan országban szükségesek, amely elért a fejlettség és az életszínvonal egy bizonyos szintjére. Ezért hoztuk meg mi is ezt a döntést.

Úgy értem, Oroszországban nőtt az életszínvonal, a várható élettartam 73 évre emelkedett, ami gyökeresen más helyzet, mint az 1940-es, 50-es években volt, amikor a nyugdíjkorhatárokat megállapították. Ez a valóság, még ha mégoly nehéz is elfogadni.

Tesa Arcilla: Aggódik a helyzet komolysága miatt?

Dimitrij Medvegyev: Úgy vélem, a magyarázat, amit adtunk, majd a törvényhez benyújtott, elfogadott és aláírt módosítások enyhítettek némely aggodalmon. Szóval úgy gondolom, lassan megnyugszanak majd a kedélyek.

Orosz befolyás Szíriában

Tesa Arcilla: Már csak pár percünk maradt, szeretném megkérdezni Szíriáról. Vannak, akik szerint Oroszország elérte a célját, átvette az irányítást és lényegében a partvonal mellé állította az Egyesült Államokat. Milyen garanciákat tud adni Oroszország a szíriaiaknak a hazatérésre és arra, hogy az életük jobb lesz, mint Asszad alatt volt a menekülésük előtt? Oroszország azt mondja, újra akarja építeni Szíriát. Milyen garanciákat tudnak adni a szír embereknek?

Dimitrij Medvegyev: Szíria valóban rengeteget szenvedett. Amikor 2010-ben odalátogattam, jó benyomást tett rám összehasonlítva a régió más országaival, ezt már többször elmondtam. Átlagos, modern és többé-kevésbé szekuláris állam volt, ahol a különböző vallású, muszlim, keresztény és alavita emberek békében éltek egymás mellett, pedig más államokban nem egyformán kezelték őket.

Persze a jelenlegi szíriai helyzet ennek a tökéletes fordítottja. Véleményem szerint a globális közösség célja, hogy helyreálljon a béke Szíriában. Mi segíteni szeretnénk a rend helyreállításában - természetesen a szír állam kérésére és vezetése alatt. Az elnök ezt már többször kijelentette, ez egy átlátható helyzet.

Reméljük, vége lesz a háborúnak, Szíria megválasztja a vezetőit és belép az újjáépülés fázisába. Néhány törvény megváltozik. Nemzeti párbeszéd indul meg. Csak ekkor lesz lehetőség visszaállítani a békét Szíriában. Készek vagyunk arra, hogy ezt minden lehetséges módon segítsük.