NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Megvannak az idei orvosi Nobel-díj nyertesei

Megvannak az idei orvosi Nobel-díj nyertesei
Írta: Euronews és MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Hondzso Taszuku, az egyik idei díjazottja közölte: folytatni akarja kutatásait a rák elleni harcban, hogy még több életet megmenthessen.

HIRDETÉS

A rákkutatás területén elért eredményeiért két tudós, James P. Allison és Hondzso Taszuku kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az illetékes bizottság indoklása szerint az amerikai és a japán szakember a rák elleni modern immunterápia, a negatív immunreguláció gátlására alapuló tumorterápia kifejlesztésével érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést. Felfedezéseik mérföldkövet jelentettek a rák elleni küzdelemben.

Kutatásaik során arra koncentráltak, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer képes megtámadni a rákos sejteket.

James Allison a CTLA-4 (citotoxikus T-limfocita-asszociált protein 4) nevű fehérjét tanulmányozta a Berkeley Egyetem kutatójaként az 1990-es években. Egyike volt azoknak a tudósoknak, akik megfigyelték, hogy a CTLA-4 fékezi a T-sejteket. Míg a többiek az autoimmun betegségek kezelésének tekintetében vizsgálták a fehérje működését, addig Jammes Allisonnak egészen más ötlete támadt: addigra már megalkotott egy antitestet, amely képes volt gátolni a CTLA-4 működését, majd vizsgálni kezdte, hogy a fék feloldásával az immunrendszer képes-e megtámadni a rákos sejteket. Első kísérleteit 1994 végén végezte el kollégáival, és látványos eredményeket értek el: egereknél gyógyítani tudták a rákot az antitest segítségével. Embereknél 2010-ben egy jelentős klinikai kísérletben jó eredményeket értek el előrehaladott melanomás - bőrrákos - betegeknél. Több résztvevőnél is eltűntek a rák tünetei.

Hondzso Taszuku, a Kiotói Egyetem kutatója 1992-ben fedezte fel a "programozott halál 1" (PD-1) nevű fehérjét, amely szintén a T-sejteken fejeződik ki. A PD-1 szerepét megfejtve rájött, hogy a "programozott halál 1" - a CTLA-4-hez hasonlóan - fékként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy kulcsfontosságú tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző fajtáiban szenvedőknél, olyanoknál is, akiknek betegségét korábban gyógyíthatatlannak tartották.

James Allison 1948-ban született Texasban. Doktori címét 1973-ban szerezte a Texasi Egyetemen. Dolgozott a Texasi Egyetem Rákkutató Központjában, a Berkeley Egyetemen és a New York-i Memorial Sloan-Kettering Rákközpontban is. 2012 óta ismét a Texasi Egyetem professzora, munkatársa a rák elleni immunterápia lehetőségeit kutató Parker Intézetnek.

Hondzso Taszuku 1942-ben született Kiotóban. 1966-ban szerzett orvosi diplomát. 1971 és 1974 között a baltimore-i Carnegie Intézet ösztöndíjasa volt, PhD-fokozatát a Kiotói Egyetemen szerezte 1975-ben. 1979-ig a Tokiói Egyetemen, 1984-ig az Oszakai Egyetemen dolgozott. Azóta a Kiotói Egyetem professzora.

A kitüntetettek 9 millió svéd koronával (282 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják.

A japán orvos már be is jelentette: folytatja a kutatást

Hondzso Taszuku, az orvosi Nobel-díj egyik idei díjazottja közölte: folytatni akarja kutatásait a rák elleni harcban, hogy még több életet megmenthessen.

"Folytatni akarom a kutatásaimat, mivel soha annyi beteget nem sikerült megmenteni, mint az immunterápia segítségével" - fejtette ki. Hozzátette: örömmel tölti el, ha kutatásai nyomán felépülnek a páciensei a súlyos betegségből.

Hondzso hétfőn Kiotóban tartott sajtótájékoztatóján elmondta, megtiszteltetés és öröm számára a díj. Megköszönte kollégáinak, tanítványainak és családjának, hogy olyan hosszú időn át támogatták őt és munkáját.

James Allison a hírre közleményben reagált, amelyben kifejtette: nem a rák tanulmányozása volt az elsődleges célja, hanem az, hogy "jobban megértse a T-sejteknek, ezeknek a hihetetlen sejteknek a biológiáját, amelyek beutazzák a testünket és azon dolgoznak, hogy megvédjenek".

Kutatásaik során a tudósok arra koncentráltak, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer képes legyen megtámadni a rákos sejteket.

A kitüntetettek 9 millió svéd koronával (282 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Csúcstechnológiás mammográfiai szűrőbusz érkezett Budapestre

Hiába a 40 éves tilalom, még mindig gyártják a rákkeltő vegyszereket

Ezeket a betegségeket próbálta meg eltitkolni a brit királyi család