Magyarország viszont nagyon rosszul szerepel ebben a tekintetben.
HIRDETÉSA Párizsi Klímaegyezmény értelmében az európai országoknak 2020-ra el kellene érniük a kitűzött céljaikat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, köztük van a megújuló energiaforrások alkalmazása is.
A megújuló energiaforrások használatának arányairól a múlt héten közölt adatokat az eurostat. A 2016-as helyzet szerint a magyaroknál csak a máltaiak és a luxemburgiak használják kisebb arányban a megújuló energiaforrásokat.
A legnagyobb arányban Ausztriában használnak megújuló energiaforrásokat: az országban használt áram 73 százalékát nyerik belőlük. Svédország a második, ott 65 százalék ez az arány. Holtversenyben a harmadik Dánia és Portugália (54 %).
Négy olyan ország van, ahol a megújuló energiaforrások használata a 10 százalékot sem érte el 2016-ban: Málta (6%), Luxemburg és Magyarország (7 %) és Ciprus (9 %).
Az EU-átlag 29,6 százalék.
Három nem uniós, de európai ország még nagyobb arányban termel megújuló energiaforrások segítségével áramot. Norvégiában még többet is, mint amennyire szükségük lenne (104,7 %). Izlandon majdnem a teljes áramellátást így termelik, 95,3 százalékot, de még Albánia is megelőzi Ausztriát, az uniós első helyezettet (86 %).
A legnagyobb arányban a vízenergiát használják az uniós országok (36,9 %), amit nem sokkal követ a szélenergia (31,8%), a napenergia pedig 11,6 százalékot tesz ki a megújuló energiaforrások közül, és 19,7 százalék tartozik az egyéb kategóriába.