Az EP megszavazta, hogy ha egy terméknek ugyanaz a gyártója/márkája és csomagolása, akkor az unión belül ne lehessen minőségi különbség az egyes tagállamokban forgalmazott verziók között.
Alig egy nappal az elhíresült Sargentini-jelentés megszavazása után az Európai Parlament egy, a kelet-európaiak számára fontos ügyben is döntött: nagy többséggel megszavazta a cseh Olga Sehnalová jelentését, ami szerint nem lehet különbség a kelet-európai és nyugat-európai termékeke minőségében.
A lényeg, hogy ha egy terméknek ugyanaz a gyártója vagy márkája és csomagolása nyugaton, mint keleten, ne lehessen minőségi különbség az egyes tagállamokban forgalmazott verziók között. A jelentést párttól függetlenül szinte minden képviselő támogatta: a szöveg 464 igen mellett 69 ellenszavazatot kapott, és 17 képviselő tartózkodott.
Az Euronews is írt róla, hogy az elmúlt években végzett tesztek szerint a nyugati államokban jobb minőségűnek bizonyult számos olyan termék, amelyet a keleti országokban is hasonló márkanév alatt forgalmaznak. Keleten például kevesebb a hal ugyanabban a márkájú halrudacskában, mint nyugaton, de a kenyérben is kevesebb a liszt, a narancslének álcázott keleti löttyben pedig egyenesen már narancs sincs. És ahogy például egy szlovén képviselő mondta, az ő országában a burgonyasziromban nincs burgonya, míg a nyugati fogyasztók eredeti krumplit kapnak a pénzükért, írta a G7.hu
- A legtöbb esetben a termékeknek más a minősége, mivel arra törekednek, hogy csökkentsék az előállítás költségeit. Az, hogy mások a fogyasztók elvárásai, vagy hogy a különböző piacoknak különböző lenne az ízlésük, mind csupán kifogás – véli a litván mezőgazdasági miniszter, mivel Litvániában a tesztelt 33 termék közül 23 rosszabb minőségű volt, mint német társai.
A litván hatóságok szerint a legfőbb különbség, hogy a német termékekben kevesebb vegyi anyag és színezék van, és mesterséges édesítőszer helyett inkább valódi cukrot tartalmaznak, nem úgy, mint a Litvániában árult termékek. A német piacra kerülő chipsek előállításához például napraforgóolajat, míg a litván piacra kerülő burgonyaszirmokhoz az ellentmondásos megítélésű pálmaolajat használták fel. Az Európai Bizottság már korábban feltárta, hogy ugyanolyan márkájú termékek más összetevőket tartalmaznak egyes EU-országokban, így például Magyarországon és Szlovákiában is.
Az Európai Bizottság is hadat üzent ezeknek a multicégeknek, és a V4-országok, illetve Bulgária is nyomást gyakorolt az uniós intézményekre a kérdésben.