A mianmari muzulmánok sorsára nem kínál megoldást az ellenük kivezényelt hadsereg tábornokainak elszámoltatása. A Bangladesbe menekült több mint egymillió rohingja menekülttáborokban él, nem tudni, mi lesz velük.
HIRDETÉSAz ENSZ napirendre vette a Mianmarból Bangladesbe menekült sok százezer rohingja ellen elkövetett feltételezhető bűntetteket, de ez a Kutupalong menekülttáborban összezsúfolódott emberek életén még sokáig nem változtat, ha egyáltalán valaha fog.
A hétfőn közzé tett ENSZ-jelentés úgy fogalmaz, hogy "népirtás indíttatású" volt a mianmari hadsereg tavaly augusztusban kezdett megtorló akciója, amely a tényleges biztonsági kockázatnál sokkal erőteljesebb választ adott a jogfosztott rohingják szélsőségeseinek fellépésére.
A mianmari muzulmánok tízezrével menekültek Rakhine államból a szomszédos Bangladesbe 2017 őszén. A másfél magyarországnyi, körülbelül 160 milliós Banglades évek óta állta a rabszolgasorban tengődő mianmari rohingják ostromát, de a tavalyi exodusra nem volt fekészülve, gyakorlatilag nem bírta útját állni a menekülők hadának.
Az ENSZ-misszió egyik tagja, az ausztrál emberi jogi szakértő, Christopher Sidoti azt mondta, hogy indokoltnak látják vizsgálatot, majd büntetőeljárást indítani a mianmari hadsereg tábornokai ellen, mégpedig a nemzetközi jogban meghatározott háromféle bűncselekmény gyanújával. Ezek a következők: népirtás, emberiesség elleni bűntettek és háborús bűnök.
Az ENSZ-jelentés ugyanakkor a mianmari kormány felelősségét is firtatja. Annál is inkább, mert annak vezetője, a legutóbbi választás idején az ellenzékkel hatalomra került Nobel-békedíjas Aung Szán Szú Csí, aki évtizedekig harcolt a mianmari katonai junta ellen, az emberi jogok érvényre juttatásáért. A rohingják elleni katonai offenzíváról mindössze annyit mondott, hogy a Rakhine államban zajló terrorizmus biztonsági kockázatot jelent Mianmar egészére, ezért kell leszámolni az ottani fegyveres csoportokkal.
Az egykori brit gyarmat ügyében London is illetékesnek érzi magát. A brit külügyminiszter, Jeremy Hunt személyesen akar meggyőződni mindarról, ami az ENSZ-jelentésben áll.
Alig fél év alatt több mint nyolcszázezer rohingja verődött össze Banglades déli csücskében. Mostanra egymilliónál is többen vannak az ottani menekülttáborokban. Vissza Mianmarba nem merészkedik közülük senki annak ellenére, hogy a két ország már tavaly ősszel megállapodott fokozatos visszafogadásukról - igaz, Mianmar szinte teljesíthetetlen feltételeket szabott. A nemzetközi jog szerint Banglades addig nem küldhet haza egy rohingját sem, amíg nincsenek biztonságban Mianmarban. Tavasszal felröppent a hír, hogy több család is visszatért, de ezt cáfolták a bangladesi hatóságok mondván, hogy csak olyanok próbálkoznak ezzel, akik a közös határ mianmari oldalán vártak a harcok elültére.
