rendkívüli hír

rendkívüli hír

Egy mese megszállottságról, kegyetlenségről és vágyról Monteverditől

Éppen ezt olvassa:

Egy mese megszállottságról, kegyetlenségről és vágyról Monteverditől

Egy mese megszállottságról, kegyetlenségről és vágyról Monteverditől
Betűméret Aa Aa

Szonja Joncseva világhírű szoprán a könyörtelen császárné, Poppea szerepében tér vissza Claudio Monteverdi Poppea megkoronázása című operájában, a Salzburgi Ünnepi Játékokon. Nero-t Kate Lindsey játssza.

Az olasz zeneszerző háromfelvonásos művét 1642-ben mutatták be Velencében. Eredeti címe L'incoronazione di Poppea, a librettót Giovanni Francesco Busenello írta. Ez volt az első darab az operatörténetben, ami valós történelmi eseményt vitt színre.

A bolgár énekesnő szerint Poppeának vegyes érzelmei vannak Nero-val kapcsolatban:

„Szereti Nérót, és egyszerre gyűlöli is. Meg akarja büntetni, és közben magáénak akarja tudni. Csodálja őt és istenként tekint rá, de a hibáit is látja. Ez egy igazi szerelmi történet, a nagyon perverz fajtából.”

A darab rendezője Jan Lauwers, de ő felel a koreográfiáért is. A belga művész nem tartja magát igazi színpadi rendezőnek, inkább színházkészítőként hivatkozik magára.

„Ez egy igazán erkölcstelen történet. Nagyon sötét, talán a legsötétebb opera, amit valaha írtak. Poppea kész mindenkit megölni azért, hogy hatalomhoz jusson, és mindezt szenvedélyből teszi.” - mondta a darabról.

Az előadáson William Christie, a barokk zene mestere a csembaló mögül vezényli zenekarát, a Les Arts Florissants-t. Ő és Joncseva egy évtizede találkoztak először.

„Szerelem volt első látásra.” - meséli Joncseva. - „Az ő segítségével fedeztem fel a barokk korszakot. A díszítéseket, a trillákat, a helyes kiejtést, a kis színezéseket, a csend szerepét.”

Az alkotók különleges megközelítéssel álltak neki a próbáknak. Lauwers és Christie nagy művészi szabadságot hagytak a szereplőknek, ahogy Monteverdi is tette zenéjében 350 évvel ezelőtt. Azt szeretnék, hogy minden este szinte egy új előadást láthassanak a nézők, ahol nincs előre megszabva, hogy Poppea a színpad melyik oldalán áll éneklés közben.

„Christie azt mondta, hogy ő nem fog vezényelni, én azt, hogy nem fogok rendezni. A szereplőket pedig megkértük, hogy ne operaénekesként viselkedjenek. Gondoltuk majd meglátjuk, hogy mi sül ki ebből.” - mondta erről Lauwers.

A színpadon összesen ötven ember fordul meg az előadás során. Egyikük folyamatosan pörög, mint egy dervis, hogy szimbolizálja az idő múlását. A padlón meztelen halottak feküdnek, akiket az énekeseknek szó szerint át kell lépniük. A látvány egyszerre lesz kegyetlen és szép, ahogy Monteverdi is gyönyörű zenét írt ehhez a hátborzongató történethez.

„A színpad tele van holttestekkel. Nero és Poppea a vérre és a halálra építette birodalmát. Élvezetet okozott nekik, hogy ennyi ember haláláért voltak felelősek.” - véli Joncseva.

Bár a darab tele van könyörtelenséggel, pozitív érzelmek is szerepelnek benne. Lauwers pont ebben látja a lehetőséget: a művészet, a szépség fegyver lehet az emberi kegyetlenséggel szemben.

„Az a furcsa az operában, hogy a végén egy igazi szerelmes dal szerepel. Monteverdi megírta a legjobb szerelmes popdalt, ami valaha készült, a legőrültebb emberek számára.” - mondta a rendező.

A dal Joncseva szerint is különleges:

„Az utolsó duettben gyönyörűen fogalmaz a librettó szerzője: mondd ki, láncba veretlek”, énekli Nero, Poppea pedig visszakérdez, hogy „tényleg megteszed?” Még itt is hatalmi játékot űznek.

„Szeretlek, de…” Folyamatosan ott van a kétség közöttük."

Még több musica