Először kerültek többségbe egy esetleges második népszavazás támogatói Nagy-Britanniában.
HIRDETÉSEgyre nagyobb rá az esély a brit fogadóirodák szerint, hogy újra népszavazást tartanak a brexitről az Egyesült Királyságban. Fogadni szinte bármire lehet, de hogy társadalmi, politikai vagy gazdasági kérdések latolgatásában mekkora szorzóval veszik fel a tétet a bukmékerek, az egyfajta hőmérője is az adott jelenségnek, hiszen a tulajdonos zsebére megy egy elhibázott kalkuláció.
Az új odds-ok alapja a napokban összesített felmérés, melynek eredménye szerint először kerültek többségbe egy esetleges második népszavazás támogatói Nagy-Britanniában.
A YouGov piackutató és elemző cég közvélemény-kutatásában a megkérdezettek 42 százaléka tartana szükségesnek népszavazást a tagság várható megszűnésének feltételrendszeréről, 40 százalék szerint viszont nincs szükség második referendumra.
Ha most lenne a szavazás, a maradáspártiak nyernének
Ha most tartanák a referendumot, 45 százalék voksolna a bennmaradásra, 42 százalék a kilépésre, 9 százalék nem tudja, hogyan döntene, 4 százalék pedig nem menne el szavazni.
A The Times által rendelt felmérésből az is kiderül, hogy lesújtó a lakosság véleménye Theresa May miniszterelnök Brexittel kapcsolatos munkájáról: a legfrissebb adatok szerint 75 százalék véli úgy, hogy nem megfelelő irányban folynak a tárgyalások a kilépésről, és csak 14 százalék elégedett vele
Mikor jön el az a pont?
A miniszterelnök mögül a hetekben hátrált ki a brexit-ügyi miniszter, David Davis és helyettese, lemondásuk után néhány nappal a külügyminiszter, Boris Johnson is távozott a kormányból. A 2016-os referendum előtt a kilépésért hevesen kampányoló Johnson szerint nem a brit érdekek mentén alakulnak a kilépés feltételeiről szóló tárgyalások Brüsszellel.
Az ellenzék is egyre gyakrabban teszi fel a kérdést a miniszterelnöknek, hogy szerinte mikor jön el az a pont, amikor belátja: annyira megváltoztak 2016 óta a kilépés körülményei, ami már új helyzetet jelent. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke szerint ilyen kondíciók ismeretében már nem mondható, hogy azért kell végigvinni a brexit folyamatát, mert a választók ezt akarják. Az új tények és várható következményeik miatt egyértelmű, hogy a britek többsége a maradás mellett voksolna, ha ismét megtehetné.
Vészesen fogy az idő
A maradás- és kilépéspártiak közül is egyre többen tartanak attól, hogy túlságosan kevés az idő 2019. március 29-ig, a kilépés tervezett dátumáig. Az EU keményebb tárgyalópartnernek bizonyult, mint a britek várták, és Theresa Maynek már nem lesz ideje arra, hogy érdemben alakítsa a kilépés feltételeit.
Ha nem sikerül megegyezni Brüsszellel, megtörténhet az úgynevezett „hard brexit”, de ettől óva int a brit politikusok többsége és az üzleti szféra szereplői is.
A júliusban lemondott Boris Johnson utódja, Jeremy Hunt kedden beszélt arról, hogy szerinte egyre nagyobb a veszély, hogy megállapodás nélkül szűnik meg az Egyesült Királyság EU-s tagsága. Szavainak hangsúlyt adott, hogy a keddi volt az első lapinterjú, amit külügyminiszteri beiktatása óta adott az Evening Standardnek.
"Mert Nagy-Britannia ilyen ország"
A konzervatív politikus bírálta az Európai Unió eddigi hozzáállását, és felszólította Franciaországot és Németországot, küldjenek erőteljes jelzést az Európai Bizottságnak, az észszerű megállapodás szükségességéről. Figyelmeztetett arra is, hogy nemcsak Nagy-Britanniában, hanem Európa többi részén is mélyreható következményei lennének annak, ha nem jön létre megállapodás.
Fricskának hat Brüsszelben, hogy Jeremy Hunt nem leplezte derűlátását, miszerint az Egyesült Királyság gazdasága akkor is virágozni tud, ha nem lesz megállapodás a kilépés feltételrendszeréről: "Mert Nagy-Britannia ilyen ország. Felülkerekedtünk már hasonló problémákon" - mondta.
Szerdán Bécsben már finomabban fogalmazott Hunt. Az EU soros elnökségét betöltő Ausztriában tett látogatásán a brit külügyminiszter hangsúlyozta: Londonban nagyon aggódnak amiatt, hogy végül mégis megállapodás nélkül szűnhet meg a brit tagság az Európai Unióban, és ez a helyzet egy egész emberöltőnyi időre mélyreható következményekkel járna Nagy-Britannia és az uniós országok közti kapcsolatokra.
Karin Kneissl osztrák külügyminiszter eközben hangsúlyozta, hogy az EU-n belül nagyfokú egyetértés van a brexitet illetően, az EU gyakorlatiasan áll hozzá a tárgyalásokhoz.
Csaknem teljes kapacitáson a brit gazdaság
„Noha a brit gazdaság az uniós tagság megszűnése előtt lassabban növekszik, mint korábban, így is csaknem teljes kapacitáson működik, ami növeli a hazai eredetű inflációs nyomás esélyét” - indokolta a brit jegybank a csütörtöki kamatemelést. 2009 márciusa óta a legmagasabb szintre, 0,75 százalékra növelte az irányadó rátát a Bank of England monetáris tanácsa.
Nagy-Britannia elvileg jövő márciusban lép ki az Európai Unióból, de a feleknek még mindig nem sikerült megállapodni a jövőbeni kapcsolatokról. Nem csökkennek a nézetkülönbségek a kereskedelmi kapcsolatok feltételeit illetően, továbbá abban sem, hogyan kellene szabályozni az Észak-Írország és az EU-tag Írország közötti határszakaszt.
Fotó: REUTERS/Stefan Wermuth