És amíg a nagyhatalmak továbbra is fegyvereket adnak el a háborús jogsértőknek, addig ez vélhetően így is marad.
2017-ben több mint 700 támadás ért kórházakat, mentőket, orvosokat, nővéreket és betegeket a világ háborús övezeteiben — ez derült ki az egészségügyben dolgozókat védő nemzetközi civil szervezetek szövetsége, a Safeguarding Health in Conflict Coalition jelentéséből. A beszámoló szerint 23 országból jelentettek ilyen erőszakos akciókat, ezeknek a többsége Szíriában történt.
A civil szervezeti szövetség vezetője szerint az ENSZ hiába fogadott el két éve egy határozatot az egészségügyi dolgozók és intézmények védelmében, semmit nem javult a helyzet.
— Kivizsgálhatnák ezeket a támadásokat, felelősségre vonhatnák az elkövetőket. És felfüggeszthetnék a fegyvereladást a súlyosan jogsértő országoknak, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság ugyanis még mindig ad el fegyvereket Szaúd-Arábiának, amely válogatás nélkül bombáz mindenkit Jemenben - mondta Leonard Rubenstein, a Safeguarding Health in Conflict Coalition elnöke.
A szövetség tagja az Orvosok az Emberi Jogokért nevű szervezet is, melynek igazgatója szerint a szíriai kórházak bombázásáért a legtöbb esetben a szíriai hadsereget és orosz szövetségesét terheli a felelősség.
— Ezek szándékos támadások az egészségügyi intézmények ellen, ugyanis a kormány pontosan tudja, hogy hol működnek ezek az ellátások - mondta Susannah Sirkin, a Physicians for Human Rights igazgatója.
A szövetség felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el és vizsgálja ki ezeket a támadásokat, az elkövetőket pedig vonja felelősségre.