Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Az iszlámról és Hódmezővásárhelyről is kérdezték a diákokat a történelem érettségin

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Az iszlámról és Hódmezővásárhelyről is kérdezték a diákokat a történelem érettségin

Újabb megmérettetésen van túl 74000 magyar középiskolás diák. Az oktatási hivatal összegzése szerint középszinten 1266 helyszínen 68 821 tanuló, emelt szinten 115 helyszínen 5811 fiatal tett érettségi vizsgát. A tanárok szerint a történelem érettségi nem volt nehéz, de azért akadtak beugratós feladatok. A közvélemény pedig azonnal szétcincálta a kérdéseket, és többen nem értik, hogy mit keres az érettségiben Lázár János városa, Hódmezővásárhely, vagy a kormány gyűlöletkampányának célkeresztjébe került iszlám. 

A kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalista gazdaságról, a Rákóczi-szabadságharcról szóló feladatok mellett a dualizmus kori Magyarország gazdaságáról, az első világháború idején fellépő élelmiszerhiányról, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is szerepelnek kérdések a középszintű történelem érettségi első, rövidebb feladatokból álló részében.

A diákoknak a hódmezővásárhelyi iskolakörzetek átszervezéséről is el kell olvasniuk egy szöveget, értelmezve a szegregáció, integráció, hátrányos helyzetű diák fogalmát. Ahogy az előző években, úgy az idén is van úgynevezett vaktérképes feladat, az Árpád-kori Magyarország területeit és egyes városait kell azonosítaniuk.

A középszintű történelem érettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kapnak, ezek közül kettőt kell megoldaniuk. A négy téma: az első ipari forradalom; a KGST-országok; a magyarországi etnikai változások és a nyilasuralom.

A középszintű érettségin 180 percet kapnak a diákok, ennyi idő alatt kell két feladatsort megoldaniuk. Az első blokkban egyszerű, rövid választ igénylő feladatok vannak - mind a 12 feladat valamilyen forrás feldolgozását és értelmezését várja a vizsgázóktól, a második blokk az esszéfeladatok kidolgozása.