Az ecuadori elnök eltanácsolta a kolumbiai béketárgyalásokat mondván, hogy a gerillák civileket ölnek és rabolnak el Ecuadorban, és ez túl nagy ár a békefolyamat támogatásáért. Chile vállalta, hogy helyet biztosít a kolumbiai kormány és az ELN további tárgyalásainak.
HIRDETÉSChilében folytatódnak a kolumbiai kormány és a gerillák tárgyalásai, miután Ecuador majdnem egy évnyi asszisztálás után visszalépett ebből a szerepből.
A Nemzeti Felszabadítási Hadsereg(ELN) a FARC mellett a másik jelentős gerillaszervezet volt több mint fél évszázadon át Kolumbiában, velük még nem jutott dűlőre a kolumbiai elnök, aki Nobel-békedíjat kapott 2016-ban a FARC-kal kötött békeszerződésért.
Ecuador elnöke, Lenin Moreno a gerillatámadásokkal indokolta döntését. Azt mondta, addig, amíg a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg nem vet véget ecuadori akcióinak, ott nem tárgyalhatnak tovább, és végső esetben Ecuador nemcsak helyszínt nem biztosít, hanem garanciát sem nyújt a tárgyalásokhoz.
Az elmúlt hónapokban nemcsak az éppen békekötésen dolgozó Nemzeti Felszabadítási Hadsereg, hanem a már feloszlatott FARC, vagyis a parlamenti párttá alakult Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői nevű szervezet leszerelt gerillái is le-lecsaptak, és túszokat is ejtettek, többet közülük meg is öltek.
Ecuador és Kolumbia határán hosszú ideje mindennaposak az összetűzések a kolumbiai hadsereg támogatta ecuadori kormányerők, és a gerillák között.
A múlt század hatvanas éveinek elején kezdődött gerillaháborúnak több mint kétszázezer halottja van Kolumbiában, ahol sok millióan kényszerültek elhagyni otthonukat a kormányhadsereg és a gerillák harca miatt.