Magyarországon 4 százalékos volt a gazdaság növekedése tavaly, de a kutatások szerint ennek ellenére egyre többen sodródnak a szegénység felé.
HIRDETÉSA közmunka-program a legvitatottabb kormányprojektek egyike Magyarországon.
A kutatások szerint nem váltotta be a kormány reményeit, nem segített utat találni a munkaerőpiac felé az érintett 165 ezer - jórészt kevéssé iskolázott - embernek, akik többsége ennek ellenére hálás, hogy legalább a minimálbér felét van hol megkeresnie.
A közmunkások egyike, egy középkorú magyar családapa úgy fogalmazott, hogy "vannak most, akik iszonyatosan sok lóvét tudnak szakítani, nagyon gazdagok - vannak, akik - mint ők - éldegélnek napról napra, és van még egy alacsony réteg, amelyik éldegélni se nagyon tud, mert hajléktalan."
A kormány gazdaságpolitikájából elsősorban a tehetős, gyermektelen adófizetők profitálnak, állítja egy közelmúltbeli itthoni kutatás hozzátéve, hogy a többgyerekesek is élveznek bizonyos előnyöket.
A kormány választási esélyeit növeli a mérhető gazdasági fellendülés, az ellenzéki pártok ugyanakkor az egyenlőtlenség növekedését hangsúlyozzák mondván, hogy képesek volnának megfordítani ezt a tendenciát.
Az Európai Bizottság tavalyi jelentése szerint Magyarország azon tagországok egyike, ahol a legnagyobb mértékben nőtt a szakadék a szegények és a gazdagok között a pénzügyi válság óta eltelt években.
Az Eurostat 2016-os kutatásokra hivatkozva azt állítja, hogy a visegrádi négyek közül még mindig Magyarországon a legkisebb az egy főre jutó GDP, illetve hogy a visegrádi négyek közül Magyarországon nő legintenzívebben a szegénység peremén élők száma.
A 45 éves Rácz Attila öt éve dolgozik közmunkásként, most az önkormányzattól kapott feladatot. Arról beszélt a Reuters hírügynökségnek, hogy bár nem élnek könnyen, sokat jelent számára a viszonylagos biztonság.
"Van jó része is ennek a kormánynak, és van rossz. Ez ugyanaz majdnem, mint a közmunka program. Ők se tudnak mindenkinek jót tenni."
Elemzők szerint a növekvő elégedetlenség ellenére a magyarok többsége nem akar kockáztatni.
Závecz Tibor szociológus úgy látja, hogy akár "egy alacsony szintű biztonság is többet ér az embereknek, mint bármilyen típusú bizonytalanság."
A kormány választási kampányát ennek megfelelően nem is gazdasági kérdések, hanem a migráció megállításával összefüggő ígéretek uralják Magyarországon.