Az oktatásnak fontos szerepe lenne az álhírek terjedésének megakadályozásában. Magyarországon sem túl jó a helyzet.
A Balkánon a legfogékonyabbak az álhírekre egy felmérés szerint, de Magyarországon sem túl jó a helyzet.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A szófiai Nyílt Társadalom Intézet felmérésében 35 országot vizsgáltak. A mutatót annak alapján számították ki, hogy milyen az adott országban az oktatás minősége, a sajtószabadság. valamint az emberek egymásba vetett bizalma.
A legnagyobb súllyal a sajtószabadság és az oktatás helyzetét számították be. Az elsőt a Freedom House és a Riporterek Határok Nélkül mutatói (20-20 százalék), a másodikat a PISA-felmérések műveltségi mutatói alapján (45 százalék). Számításba vették még az emberek egymásba vetett bizalmát (5 százalék) az Eurostat, valamint az online aktivitást (5 százalék) az ENSZ statisztikái alapján.
A tanulmány szerint a balkáni országokban a legfogékonyabbak az emberek az álhírekre, vagyis a szerzők meghatározása szerint a "pletykákra, rémhírekre, nyílt hazugságokra, és külföldi vagy ellenséges kormányok által terjesztett hamis információkra".
A skála másik végén a skandináv országok állnak, valamint Hollandia és Észtország, ahol a legjobb a társadalom védekezőképessége az "igazság utáni" információkkal szemben, amelyekre az jellemző, hogy az objektív tényeknek kevesebb súlya van a közvélemény formálásában, mint az érzelmeknek és személyes hiedelmeknek.
A rangsorban Macedónia és Törökország a legutolsó, az alacsony iskolázottság, a közbizalom és a sajtószabadság helyzete miatt.
Magyarország 40-es értékével a középmezőnybe tartozik, a 35 ország közül a 26. helyre került. A figyelembe vett mutatók közül a sajtószabadság egy 100-as skálán mérve 29, az olvasási készség a PISA-teszt szerint 470 pontot tesz ki, az emberek bizalma egymással szemben egy 10-es skálán mérve 5,3.
A 35 országból Macedóniában a legrosszabb az olvasási készség PISA-mutatója (352 pont), jóval a jónak számító 500-as érték alatt, és a legalacsonyabb az emberek egymással szembeni bizalma is (3,7 a 10-es skálán). A sajtószabadság helyzetét tekintve Macedónia a második leggyengébben teljesítő európai ország a Freedom House és a riporterek Határok Nélkül kombinált indexei szerint. Ezek mögött a mutatók mögött újságírók letartóztatása és bebörtönzése, elfogult szabályozó hatóságok és egy új kormánypárti televízió létrehozása állnak.
A legjobban Törökországban korlátozzák a sajtószabadságot a sajtószabadság-index szerint, ebben az országban a 2016-os puccskísérlet óta több száz újságírót tartóztattak le.
A médiaműveltségi rangsor élén Finnország áll, a 100-ból 76 ponttal. Ebben - írják a tanulmányban - nagyon fontos szerepe van az erős oktatási rendszernek és annak, hogy széles körben elterjedt a kritikus gondolkodásra való képesség. Dánia áll a második helyen, majd Hollandia, Svédország és Észtország következnek.
Egy közelmúltbeli európai felmérésre is hivatkozva az intézet elemzői hangsúlyozzák, hogy az oktatás "kulcsfontosságú" a megtévesztő információk hatásának visszaszorításában.
"A magasabb iskolázottságú válaszadók nagyobb valószínűséggel bíznak többféle információforrásban (rádió, televízió, online hírek, stb.)" - írják a jelentésben. Mint írják, a magasabb iskolázottságú válaszadók egyúttal gyakrabban találkoztak saját megítélésük szerint hamis hírrel és nagyobb bizonyossággal ismerik fel azokat.