Szerintük ott sokkal több a kiaknázatlan lehetőség, melyből az ipar profitálhatna.
Megháromszorozódhat az óceánban található műanyag mennyisége a következő egy évtizedben, hacsak nem történik hamarosan valami változás. És ez csak egy az óceánokat veszélyeztető tényezők sorában, mint amilyen a tengerszint emelkedése, a felmelegedő óceánok és a szennyezés, írja a BBC egy tanulmányra hivatkozva.
A brit kormánynak készített jelentés mindezek mellett azt is kiemeli, hogy lehetséges volna a jelenleginél sokkal nagyobb hasznot kitermelni az "óceáni gazdaságból". Becslésük szerint ez a jelenlegi 1,5 miliárd dollárról 2030-ra akár 3 milliárd dollárra is nőhetne.
A jelentés kiemeli: sokkal több információra volna szükségünk az óceánokkal kapcsolatban. A szerzők szerint egy "Óceán-misszió" legalább annyira kívánatos lenne, mint a Mars- vagy épp a Hold-misszió.
"Rengeteg pénz fektetünk be az űrmissziókba, pedig az űrben nincs semmi élhető. A tengerfenék ellenben tele van élettel. Az óceán ráadásul jelentős a gazdasági jövőnk szempontjából is. Kilenc milliárd ember fog hamarosan étel után kutatni, az óceánban is. És ennek ellenére mégis oly keveset tudunk arról, mi is rejlik a mélyben" - mondta a jelentés egyik szerzője, Edward Hill professzor.
A jelentés egy másik szerzője, a brit kormány vezető tudományos tanácsadója, Ian Boyd szerint folyamatosan újabb és újabb dolgokat fedezünk fel az óceánokban, de mindez gyorsabban történik, mint ahogy azzal a tudósok vagy akár a kormányok lépést tudnának tartani. A tengeri szélerőművek, olajfúró-tornyok, és bányászat újabb és újabb, eddig felfedezetlen területekre jutnak el. " A tudósoknak gyorsabban kell eljutniuk ezekre a helyekre - vagy legalábbis egy időben - a kereskedőkkel, hogy fair szabályozás születhessen ezeken a területeken."
Az óceán műanyagszeméttel szennyezése eközben nem az egyetlen veszélyforrás: a rovarírtók, műtrágya, ipari szennyezés és a gyógyszeripar végtermékei mind az óceán vizeiben végzik.
A szerzők arra is figyelmeztetnek, hogy ha a kormányok meg tudnák őrizni az óceánok gazdag élővilágát, eddig kiaknázatlan területekre bukkanhatnának - nemesfémkitermeléstől a rák gyógyításáig bezárólag bármire.
Véleményük szerint a legnagyobb haszon a közeljövőben a tengeri szélerőművekből fog származni, amit a sósvízi haltenyésztés követ majd. Rachel Jones tengerbiológus azonban szkeptikus ezzel szemben. "Tudván tudva azt, hogy a globális halkitermelés 90 százaléka már így is elérte, vagy túllépte a még fenntartható fejlődés maximumát, nem igazán látom, hogy lehetne ezeket még tovább bővíteni."