Szakértők úgy vélik, Phenjan diktál a találkozó előkészítésekor, nem a Trump adminisztráció.
Az észak-koreai diplomácia már évtizedek óta próbált tető alá hozni találkozót egy amerikai elnökkel. A legmagasabb rangú amerikai tisztségviselő, aki valaha Észak-Koreában járt, Madeleine Albright volt 2000-ben. Az akkori külügyminiszter el akarta érni, hogy Bill Clinton elnök és Kim Dzsong Il találkozzanak, de ez meghiúsult, miután kiderült: az észak-koreai vezető nem kellőképpen elkötelezett a nukleáris leszerelés mellett.
Észak-Korea a '90-es évek elején már egyszer beleegyezett, hogy leállítsa nukleáris programját, kőolajért és pénzügyi segélyért cserébe. De a tárgyalások végül elakadtak.
Ifjabbik Bush elnök keményvonalasabb hozzáállást tanúsított Phenjannal szemben, mint Clinton. Az ő adminisztrációja azzal vádolta meg Észak-Koreát, hogy újra urániumot dúsít. 2002-ben Bush a "gonosz tengely" egyik országának nevezte a délkelet-ázsiai államot.
2003-ban Észak-Korea hivatalosan is kilépett az Atomsorompó Egyezményből, ezzel az első olyan országgá vált, amely visszavonta az engedélyét, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrizze atomlétesítményeit. 2006-ban Phenjan végrehajtotta első nukleáris tesztjét.
A világ aggódva figyelte a fejleményeket, a nagyhatalmak pedig egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a diktatúrára. Észak-Korea végül beleegyezett, hogy jóakarata jeleként leállítsa Yongbyonban található atomerőművét.
Barack Obama elnök később a feszültség rendezésének érdekében a tárgyalások és a szankciók eszközét is bevetette.
De apja halála, 2012 áprilisa után Kim Dzsongun vette át a hatalmat, aki felgyorsította a nukleáris teszteket. Ezek tavaly szeptemberben érték el csúcspontjukat.
Néhány nappal később az ENSZ Közgyűlésében Donald Trump azzal fenyegette meg Phenjant, hogy teljesen elpusztítja Észak-Koreát, ha Amerikát vagy szövetségeseit veszélyezteti.
Az amerikai elnök Twitteren azzal dicsekedett, hogy az ő "nukleáris gombja" nagyobb, mint Kimé.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg úgy tűnik: a Trump-adminisztráció felkészületlenül rohan egy olyan csúcstalálkozóba, amelynek nem ők diktálják a feltételeit.