Rajtunk is múlik, hová tartunk egy többsebességes Európában.
HIRDETÉS
Az Európai Unió intézményi reformja és átfogó megújulása előbb-utóbb el fog indulni, a két erős gazdaságú és népes tagállam, Németország és Franciaország vezetésével. A budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) politológiai tanszékvezetője szerint attól függően jön létre egy-két- vagy többsebességes Európa, hogy a tagországok mennyire tartanak össze:
"Ebből a szempontból is van jelentősége a magyar választásnak, hiszen nyilvánvalóan hogyha a mostani irány folytatódik, akkor a magyar kormány részéről az együttműködési hajlandóság egy szorosabb unió irányába minimális lesz" – mondta Miklósi Zoltán, egyetemi tanár.
A kampányidőszakban a kormánypárt az Európa számára kihívást jelentő migrációs válságot emeli a legfontosabb témává, az ellenzéki pártok a korrupciót és az Európától való leszakadás veszélyét.
"Kifejezetten az a magyar választások tétje, hogy Magyarország európai ország akar-e maradni, vagy pedig Putyin és Oroszország lekötelezettje" – mutat rá Ceglédi Zoltán, politikai elemző.
Míg a kormányoldal és szavazóbázisa egységes, az ellenzéki tömörülések még a választások közeledtével is csak tárgyalnak a lehetséges összefogás módjáról.
"Az a nagy kérdés, hogy stabil Magyarország következik április 8. után, vagy pedig egy káoszba forduló Magyarország. Olyan egyszerű oknál fogva, hogy nem látjuk az ellenzéki oldalon azt, hogy kormányképes erők állnának fel" – véli Boros Bánk Levente, a Médianéző politológusa.
A több tucatnyi ismeretlen, részben komolytalan párt indulása is módosíthatja az eredményt azokban a körzetekben, ahol szoros a küzdelem.