Mi volt a vasárnap a nagyobb városokban tartott tiltakozások oka?
**Miről szólnak a mostani tüntetések? **
Az emberek egy törvénytervezet ellen tiltakoznak, amiről vitázik a parlament. A tervezet kritizálói szerint az politikai befolyás alá tenné az igazságszolgáltatást.
Ez megakadályozhatja, hogy leszámoljanak a korrupcióval Romániában, ami a Transparency International szerint az Európai Unió egyik legkorruptabb országa.
A legvitatottabb igazságszolgáltatást érintő változtatások közt van egy ellenőrző egység, ami a bíróság eljárásait felügyelné, az ügyészségi vezetők kinevezésének módja és elvenné az elnöktől a jelöltek elleni vétó lehetőségét.
Ki áll a törvénytervezet mögött?
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyújtotta be a javaslatot, és parlamenti bizottságot is felállított, hogy megvitassák azt.
A PSD-t erős többséggel választották meg egy évvel ezelőtt, magasabb bérek és nyugdíjak reményében.
Mindez egy évvel azután történt, hogy a korábbi szociáldemokrata kormánynak le kellett mondania a
64 halottat követelő bukaresti klub tűzkatasztrófája kiváltotta korrupcióellenes tiltakozások miatt 2015-ben.
Kik a tervezet ellenzői?
Az Európai Bizottság, a külföldi diplomaták, és bírák ezrei csatlakoztak a tiltakozókhoz, és kritizálták a javaslatot. Ellenzi a javaslatot a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), a legfőbb ügyészség és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is.
Laure Kövesi, a DNA vezetője az euronews-nak a múlt héten azt mondta: „ha megszavazzák, jelentős negatív hatása az igazságszolgáltatás függetlenségére, és politikai befolyást eredményezhet az ügyészségek tevékenyéségében. Az ügyészeket alárendeli a politikának, ami komolyan akadályozhatja a korrrupció elleni küzdelmet.
„Szerintem az igazságszolgáltatás függetlensége nem a bírók kiváltsága – ez demokratikus társadalomban ez egy alapelv" – fogalmazott a korrupcióellenes főügyész.
Csak a független igazságszolgáltatás bizosítja az tisztességes tárgyalást, csak a független igazságszolgáltatás tudja érvényre jutatni a törvény előtti egyenlőséget – tette hozzá Kövesi.
Kövesi bírálói szerint a korrupciüóellenes küzdelme kezd politikai boszorkányüldözésbe fordulni, és aggódnak a DNA állítólagos közelségéhez a román titkosszolgálatokhoz.
Mit mond a kormány?
A román kormány szerint nincs semmi a jvaslatban, ami kockáztatná, hogy az állam ellenőrzése alá vonja az igazságszolgáltatást. A három törvénytervezetről szóló parlamenti egyeztetések és a viták jelenlegi állásánál, nehéz végleges jogalkotási megoldásról beszélni – tette hozzá.
„Azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő megbeszélésekkor a törvénytervezetek tekintetében, fontos lenne, hogy megmutassák pontosan mely intézkedések vitathatóak.
„A mellette és ellene szóló érveket ezután lehet elemezni, anélkül hogy általánosságban utalnák, az igazságszolgáltatás függetlenségére” – mondta a kormány
Csak az igazságszolgáltatás miatt tüntetnek?
A vasárnapi demonstrációkat a nagy szakszervezeti tömörülések is támogatták, akik azt az adótörvény módosítást ellenzik, ami az alkalmazottakra akarja hárítani teljes mértékben a társadalombiztosítási járulékokat.
Nem ez az első korrupcióellenes tüntetés Romániában...
Az 1989 óta legnagyobb tiltakozássorozatot azt váltotta ki, mikor a PSD enyhíteni akart a büntetőtörvénykönyv azon cikkelyein, amelyek a korrupciót szankcionálták. A tüntetők szerint a kormány „saját korrupt politikusait próbálta menteni”, azzal, hogy azokat az eseteket, melyek kevesebb anyagi kárt okoztak 44 ezer euróval dekriminaliztálták volna. A tüntetéssorozatok hatására meghátrált a kormány, és lemondott Florin Iordache igazságügyminiszter, akit az enyhítő kormányrendelet kitalálójának mondtak.
A politikus most annak a bizottságnak a vezetője, amelyik a vitás igazságügyi reformot vizsgálja.