rendkívüli hír

rendkívüli hír

Uszodát neveztek el az olimpiai bajnokról

Éppen ezt olvassa:

Uszodát neveztek el az olimpiai bajnokról

Uszodát neveztek el az olimpiai bajnokról
Betűméret Aa Aa

Uszodát neveztek el a két és fél éve elhunyt vízilabdázóról, dr. Konrád Ferencről.

Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok pólós nevét mostantól a rákosszentmihályi uszoda viseli. A civilben fogorvos sportember 2001-től a kertvárosban élt, és az iskolás fiatalok kerületi sportversenyein is – több funkcióban – gyakran részt vett. – Először Feri özvegyétől, Ilonától hallottam arról, hogy az uszoda a bátyám nevét venné fel, ami mérhetetlen büszkeséggel töltött el, és ez azóta sem változott – mondta az Euronews-nak a legfiatalabb testvér, Konrád Ede a névadó ünnepségen.
A névfelvételt a Varjú Vilmos Olimpiai Baráti Kör, valamint a XVI. kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola kezdeményezte, az ötletet pedig felkarolta a XVI. kerületi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Akadémia is.

- Annyi előzménye volt ennek, hogy néhány alkalommal már Konrád Ferenc emlékére rendeztük meg a kertvárosi iskolák úszóversenyét – adott tájékoztatást a XVI. kerületi sportlétesítményeket működtető kft. igazgatója, Rátonyi Gábor. A korábbi úszó, edző, sportvezető hozzátette: „Ferivel nem csak sporttársak, de barátok is voltunk. A kapcsolatunk kezdete még azokra az időkre datálódik, amikor ő már vízilabdázott a BVSC-ben, ahol én úszni kezdtem. Úgy gondolom, a névfelvétellel méltó módon állít emléket Ferinek a 2008 óta működő rákosszentmihályi uszoda, amelyben az elmúlt kilenc évben legalább húszezren tanultak meg úszni.”

Pályafutása elején Konrád Ferenc is versenyzett úszóként, az igazi sikereket azonban a vízilabda hozta.

A mindhárom olimpiáján érmet szerző, 178-szoros válogatott játékos – akire sokan Konrád III-ként emlékezhetnek, mivel két idősebb bátyja, Sándor (Európa-bajnok, 1962, Lipcse), illetve a 2014-ben elhunyt János (olimpiai bajnok, Tokió, 1964) is neves vízilabdázó volt – az 1976-os ötkarikás játékokon, a Gyarmati-legénység legidősebb tagjaként ért fel a csúcsra.

Az 1968-as mexikói bronz és az 1972-es müncheni ezüst után Montrealban lett teljes az olimpiai éremkollekció, illetve az aranygyűjtemény is, merthogy Konrád Ferenc 1973-ban (Belgrád) már világbajnok, egy évvel később (Bécs) pedig Európa-bajnok volt.

Az egykori pólóstársak, későbbi játékosok közül jó néhányan (Molnár Endre, Szívós István, Faragó Tamás, Sárosi László, Horkai György, Kenéz György, Bodnár András, Dömötör Zoltán, Vári Attila) részt vettek a névadó ünnepségen, amelyet megtiszteltek jelenlétükkel más sportágak olimpiai bajnokai és kiválóságai (Sákovicsné Dömölky Lídia, Rejtő Ildikó, Martinek János, Németh Miklós, Géczi István, Decsi András, Decsi Tamás, Decsi István), valamint Konrád Ferenc nevelőklubja, a BVSC, és a XVI. kerület vezetői is.

- A mexikói olimpiára készültünk, amikor az egyik edzés után a szövetségi kapitány, Markovits Kálmán, látva, hogy Feri nagyon siet, megkérdezte tőle: Hova olyan sebesen? Sietnem kell, mert anyám madártejet készített. Mennyit? Úgy tíz litert. És mennyi jut neked? Ha nem érek haza elég gyorsan, akkor semennyi! Feri ezzel már el is viharzott – idézett fel egy barátja családszeretetére és étvágyára egyaránt jellemző történetet Bodnár András, majd a pályafutása egyik Európa-bajnoki, valamint világbajnoki címét és két BEK-elsőségét (1972, 1978 – OSC) is Konrád Ferenccel együtt elérő egykori hátvéd egy, a jövőre vonatkozó kívánságát is megfogalmazta: „- Azt szeretném, hogy ahogyan mi, amikor annak idején a Császár-uszodába mentünk edzésre, és azt mondtuk, megyünk a Csasziba, az ebbe az uszodába induló fiatalok majd mondják azt egymásnak: Megyünk a Konrádba!”