A két ország külügyminiszterei jót beszélgettek az ukrán oktatási törvényről, de a megoldáshoz nem jutottak közelebb Budapesten.
HIRDETÉSNem közeledett csütörtökön az ukrán és a magyar fél álláspontja az ukrán oktatási törvény kapcsán a két ország külügyminisztereinek budapesti találkozóján. Mind a magyar, mind az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy őszinte és nyílt megbeszélést folytattak, de teljesen másként látják a helyzetet. A szeptemberben elfogadott törvény a magyar fél szerint sérti a kárpátaljai magyar kisebbség jogait, míg az ukrán álláspont szerint az csak keret -a végrehajtás a kisebbségek számára is előnyös lesz.
- Egyetlen iskolát sem zárunk be, egyetlen tanár sem veszíti el az állását – mondta Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, aki azt is kifejtette, hogy Ukrajna minden diákjának az áll érdekében, hogy lecseréljék a posztszovjet oktatási rendszert.
Szíjjártó Péter azt mondta, hogy amíg a kárpátaljai magyar kisebbség úgy érzi, hogy számára hátrányos a törvény, addig Magyarország harcolni fog ellene.
- Volt egy széleskörű anyanyelvű oktatási jog a magyarságnak, és a magyarság értékelése szerint ezeket a jogokat ez az oktatás törvény csorbítja – mondta a magyar külügyminiszter.
A törvényről csütörtökön Petro Porosenko is magyarázkodni kényszerült az Európa Tanács előtt.
- A cél az, hogy minden diák számára egyenlő lehetőségeket biztosítsunk származásra lakóhelyre vagy nemzetiségre tekintet nélkül – mondta Porosenko. – Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában a kisebbségekhez tartozó gyerekek ne rendelkezzenek kellő ukrán nyelvtudással.
Ukrajna a törvényen magán nem változtatna, de a végrehajtásában minden érdekelt féllel egyeztetne. Magyarország a törvény vitatott szakaszainak felfüggesztését szeretné elérni, ezért az elérhető összes fórumon igyekszik nyomást gyakorolni az ukrán kormányra. Az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán Magyarország kezdeményezi az ukrán társulási tanács összehívását azért, hogy a társulási szerződést – amelynek aláírását a konfliktust megelőzően Magyarország támogatta – függesszék fel.
A törvény ellen több másik uniós ország, például Lengyelország, Románia és Bulgária is tiltakozott.