Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

Kilenctől ötig dolgozik? Felejtse el!

Kilenctől ötig dolgozik? Felejtse el!
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Egy nyolc órás munkanap alatt az átlag munkavállaló nagyjából három órát dolgozik – hogy egészen pontosak legyünk, 2 óra 53 percet.

A maradék időben az emberek híreket olvasnak, a facebookon és más közösségi oldalakon szörfölnek, esznek, munkához nem kapcsolódó témákról fecsegnek a kollegáikkal, cigiszünetet tartanak, és új állások után kutatnak – valószínűleg azért, hogy ott ugyanezeket a szokásokat vegyék fel – legalábbis ezt állítja egy 2016-ban készült, 1989 brit munkavállaló bevonásával készített felmérés – írja a Business Insider.

A kutatás legfőbb megállapítása az volt, hogy a hosszú munkanapok nem vezetnek jó minőségű munkához. Egyes kutatások szerint az emberek általában 20 percet tudnak erősen koncentrálni egy dologra, más kutatások szerint 10 másodperc az átlag. Ennek eredményeként a nap vége felé a teljesítmény nullával egyenlő – vagy még annál is rosszabb – állítja K. Anders Ericsson, munkapszichológus.

- Ha ennél hosszabb időre fogod be az embereket dolgozni, nagyon valószínű, hogy rossz szokásokat vesznek fel – állítja Ericsson, aki élete nagy részét annak szentelte, hogy rájöjjön, mi tette a világ legsikeresebb embereit annyira sikeressé.

A pszichológus szerint az is kiderült: a “gyakorlat teszi a mestert” mantra csak félig igaz. Egy adott terület szakértői ugyanis nem töltenek órákat azzal, hogy gyakoroljanak. Maximum néhány órát fordítanak erre, és utána mással foglalkoznak.

32 órás munkahét

Ugyanez a pszichológiai alapelv magyarázza azt is, hogy a szabad munkabeosztás és az időnkénti elkalandozás a hétköznapi feladatok teljesítését is jobban segíti, például jelentésíráskor és táblázatok készítésekor. Mindkét példában az agynak véges számú kognitív forrása van, amihez nyúlni tud, és ez adja a kreatív, lényeges gondolatokat.

Azok az emberek, akikből munkáltatóik “az utolsó cseppet is ki akarják facsarni” több mint valószínűleg rossz munkahelyi szokásokat vesznek fel, melyek aztán az igazán produktív óráikat is tönkreteszik a szakértő szerint. Példaként: ha délután több órán át szörfölünk a facebook-on, mert már nincs agyunk koncentrálni, egy idő után nem fogjuk rosszul érezni magukat azért sem, ha munkába érkezve már korán reggel bejelentkezünk a közösségi oldalra – ez viszont azt eredményezi, hogy a termékeny, reggeli óráinkat is elviszi a szörfölgetés a munka helyett.

Sok cég egyre inkább csökkenti a munkaidőt – de a rövidebb munkanap helyett inkább a rövidebb munkahetet választják. Ahelyett, hogy alkalmazottaikat napi 8 órára köteleznék öt napon át, inkább 4×8 órában dolgoztatják őket – így 3 nap jut pihenésre a hétből.

Ryan Carson, a Treehouse tech-cég vezérigazgatója szerint alkalmazottai boldogabbak és sokkal produktívabbak, mióta bevezették a 32 órás munkahetet. A rövidített munkahét 2006 óta létezik a cégnél, vagyis már több, mint 10 év tapasztalatából tudnak konklúziót levonni. Carson vezetői hitvallása szerint az embereket heti 40 óra munkára kényszeríteni szinte embertelen.

- Ez nem arról szól, hogy tölts több időt a családoddal vagy játékkal, esetleg legyen kevesebb a munkaidőd. Ez arról szól, hogy élj kiegyensúlyozottabb életet – mondja.
De a kutatások szerint a legjobb választás mégis az lenne, ha a hét öt napján, napi 6 órát dolgoznánk.

Svédországban egy 2015 és 2017 között készített kormányzati tanulmány bizonyította, hogy ha hat órás munkanapban dolgoznak az emberek, a munkájukat is nagyobb kedvvel csinálják.

A felmérésben 80, göteborg-i idősotthonokban dolgozó embert választottak ki, akiknek napi munkaidejét 6 órára csökkentették. A tanulmány végére az derült ki, hogy a kiválasztottak boldogabbnak, kevésbé stresszesnek érezték magukat, és a munkájukat is jobban élvezték. Az egyetlen hátulütő: a költségek növekedése. A kiesett munkaidőre ugyanis új embereket kellett felvenni.

Az Amazon már megpróbálta

A világ egyik legnagyobb vállalata, az Amazon már egy éve teszteli a rövidebb munkanapokat-munkaheteket. 2016 szeptemberében próbajelleggel bevezették a 30 órás munkahetet. Kiválasztott alkalmazottak hétfőtől csütörtökig dolgoztak, fizetésük pedig a korábbihoz képest 75 százalékosra csökkent – cserébe viszont több volt a szabadidejük, és minden természetbeni juttatást megkaptak.

A vállalat még nem hozta nyilvánosságra, hogy érintette mindez a kiválasztott dolgozók teljesítményét vagy életminőségét. De a munkapszichológusok egyetértenek abban, hogy akik hasonló rendszerben dolgoznak, azok kevésbé stresszesek és sokkal frisebbek, a csökkentett munkaidőnek pedig hosszú távon teljesítménynövelő hatása is lehet. – Furcsa módon a munkáltatók is többet kapnak a dolgozóiktól, ha csak 50 vagy hetven százalékban dolgoztatják őket – mondta Ericsson.