Budapesten egyeztettek a visegrádi országok a Keleti Partnerség államaival.
HIRDETÉSA visegrádi államok stratégiai jelentőségűnek tartják az Európai Unió keleti irányú szövetségépítését. A V4-es országok, a Keleti Partnerség, vagyis Azerbajdzsán, Fehéroroszország (Belarusz), Grúzia (Georgia), Moldova, Örményország és Ukrajna külügyminiszterei, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős uniós biztos Budapesten egyeztettek a jövőbeli feladatokról.
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter jelezte, hogy az unió és a Keleti Partnerség novemberi brüsszeli csúcstalálkozóján a V4-ek egy ambiciózus szövetségépítést célzó határozatot szorgalmaznak majd.
- Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Uniót erősíti az, hogyha keleti irányba ezzel a hat országgal minél szorosabb és minél hatékonyabb szövetséget tud építeni. Stratégiai fontosságot tulajdonítunk ennek gazdasági és biztonsági szempontból is, ezért a visegrádi országok a következő hétéves periódusról szóló tárgyaláson azt fogják szorgalmazni, hogy semmiképpen se csökkenjen az Európai Unió által a Keleti Partnerségi program számára biztosított költségvetési keret – fogalmazott Szijjártó Péter.
Witold Waszczykowsky lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott, bízik benne, hogy a brüsszeli csúcson az EU-s állam- és kormányfők is támogatni fogják a javaslatukat. Lukás Parízek szlovák külügyi államtitkár, külügyminiszter-helyettes úgy vélte, arra van szükség, hogy az EU pontosan jelezze, mire van szüksége a Keleti Partnerség országaitól.
A V4-ek rendkívül fontos eredménynek tartják az Ukrajnával és Grúziával elért vízummentességet, valamint azt, hogy szeptember 1-n hatályba lép a Kijevvel kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodás.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az európai szolidaritás jelének nevezte mindezt. Azt mondta, országa számára a társulási szerződés rendkívül fontos, mert az orosz agresszió ellenére is az európai jövő felé mennek.
Szijjártó Péter szerint a múltban is többször próbálták megbontani a V4-eket, és ez korábban sem sikerült, és a jövőben sem fog. A lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott, nem érzi országát elszigeteltnek, annak ellenére sem, hogy Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten sem a lengyel, sem a magyar vezetőkkel nem találkozott közép-európai útja során.