Akár harminc évet kibír élelem és víz nélkül, -272 fokos hidegben és 150 fokos forróságban sem pusztul el.
A világ legerősebb állataként szívóssága miatt emlegetik a medveállatkákat. Valóban nehéz elpusztítani az apró lényeket, többségük fél milliméternél kisebb.
Mivel ennyire életrevalók, világszerte előfordulnak. Hatezer méteres magasság fölött a hegységekben éppúgy, mint a tengerek alján négyezer méteres mélységben. A sarkvidékektől az Egyenlítőig minden éghajlati övön megélnek.
Már az 1700-as évektől ismerjük a medveállatkákat, de csak a modern kutatások közben derült ki, hogy teljes génállományuknak csupán 17 százaléka származik rendszertanilag más élőlényektől, így gombáktól vagy baktériumoktól, ami kiemelkedően magas arány az állatvilágban.
Bár számos tulajdonságuk eltérő, az ízeltlábúakkal rokonítható. Lehetnek ragadozók vagy növényevők.
A legújabb kutatások szerint egy világméretű katasztrófa esetén, például ha egy nagy méretű égitest csapódna bolygónkhoz, az ember és az ismert állatok többsége kihalna, de a medveállítkák túlélnék az apokalipszist.
Szívósságuk titkát kutatja az Edinburgh-i Egyetemen szakértők egy csoportja. Bár a medveállatkák teljes géntérképe korábban elkészült, az örökítőanyag teljes elemzése csak most kezdődik.
Azokat a géneket szeretnék megtalálni a kutatók, amik elősegítik a medveállatkák tág tűréshatárát, alkalmazkodóképességét.
Belegondolni is különös, hogy élelem és víz nélkül akár harminc évig életképes maradhat egy-egy egyed, -272 fokos fagyban vagy 150 fokos forróságban.
