Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Azonosították két Árpád-házi személy csontjait és a Hunyadiak származását

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j2) a székesfehérvári osszárium ásatásainak eredményéről tartott sajtótájékoztatón a minisztériumban 2022. április 13-án
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j2) a székesfehérvári osszárium ásatásainak eredményéről tartott sajtótájékoztatón a minisztériumban 2022. április 13-án   -   Szerzői jogok  MTI/Kovács Tamás

Két Árpád-házi személyt azonosítottak a székesfehérvári osszáriumból vett mintákból a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi-család származását is - jelentette be az emberi erőforrások minisztere.

A kutatás célja, hogy az Árpád-ház férfi tagjai mellett azonosítsák a feleségeket, rokonaikat, valamint a vegyesházi királyokat is. A munka későbbi szakaszában ezért igyekeznek bevonni további fellelhető mintákat, vizsgálni tervezik például Károly Róbert és Nagy Lajos Nápolyban nyugvó rokonainak csontjait is - vetette fel a miniszter. A kutatók III. Béla király (1172-1196) férfiági leszármazási vonalát azonosították sikeresen.

Készítette dr. Skultéty Gyula (Basel). A szobrászati segédmunka és a bronzpatinázás Lőrincz Judit munkája.
III. Béla király arcrekonstrukciójaKészítette dr. Skultéty Gyula (Basel). A szobrászati segédmunka és a bronzpatinázás Lőrincz Judit munkája.

III. Béla regnálása sok tekintetben az Árpád-kor csúcspontját jelentette: korának egyik leggazdagabb európai uralkodója volt. Részben a Bizáncban, a császári trón várományosaként szerzett tapasztalatainak, részben pedig saját tehetségének és bölcsességének köszönhetően sikerült felvirágoztatnia a gazdaságot és a kultúrát, általánossá tette az írásbeliséget, és sikeres külpolitikát is folytatott. Huszonnégy esztendős uralkodásának végére Magyarország vált az egyik vezető hatalommá Kelet-Közép-Európában.

Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy a Hunyadiak maradványait az 1918-as román bevonuláskor szétszórták Gyulafehérváron, ezért már csak egy helyen volt lehetőség "közelebb jutni" a családhoz: Mátyás királynak az ágyasától, egy osztrák polgárlánytól született, utóbb törvényesített fia, Corvin János és leszármazottai a horvátországi Lepoglavában őrzött csontjainak vizsgálatával. A Corvinus (hollós) vezetékneve utalás a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak a melléknevére. Keresztnevét nagyapja, Hunyadi János emlékére kapta.

Ennek a kutatásnak az eredményei is rövidesen hozzáférhetők lesznek.

Wikimedia Commons
Corvin JánosWikimedia Commons

A legmodernebb molekuláris technológiával vizsgálják az ősi királycsontokat

Az archeogenetikai kutatás két irányban indult el Magyarországon: Szegeden populációgenetikai kutatások kezdődtek, az Országos Onkológiai Intézet pedig az Árpád-dinasztia genetikai állományának kutatását indította el.

Ezt a két kutatási irányt egyesítette a Magyarságkutató Intézet, kiegészítve a többi tudományág eredményeivel, így rövid idő alatt is tudományosan megalapozott, prekoncepcióktól mentes eredményeket értek el - állította Kásler Miklós a budapesti sajtótájékoztatón. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója elmondta, a székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyek azonosításáról, valamint a Hunyadi-család genetikai állományáról szóló tudományos publikációik jelenleg lektorálás alatt vannak, megjelenésük a következő hónapokban várható.

_Habár az Árpád-ház kihalása (1301) utáni állapotról készült, de ezen a 18. századi leszármazási fán is látszik, hogy a magyar királyok és királynék az összes fontos európai uralkodócsaláddal kapcsolatban álltak _

Euronews/Shenouda Nóra
Ezen a 18. századi leszármazási táblán is látszódik, hogy a magyar királyok és királynék az összes fontos európai uralkodócsaláddal kapcsolatban álltakEuronews/Shenouda Nóra

Mint kiemelte, az osszárium kutatásának előzménye volt, hogy Kásler Miklós kezdeményezésére az Országos Onkológiai Intézet III. Béla csontjaiból meghatározta az Árpádok genetikai állományát; így vált lehetségessé a Székesfehérváron nyugvó maradványok, a Szent László-ereklye, illetve Tihanyban I. András csontjainak vizsgálata is.

Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet régészeti kutatóközpontjának igazgatója hangsúlyozta, hogy a régészek munkája járult hozzá a kutatások sikeréhez, hiszen a laborokban vizsgált csontanyagot is a régészek tárják fel.

A Magyarságkutató Intézet laborjában a jelenleg elérhető legmodernebb molekuláris technológiát építették ki, amellyel teljes örökítőanyag-sorrendet tudnak leolvasni akár kétezer éves csontmaradványokból is. Nemcsak az Y kromoszómát és a mitokondriumot tudják vizsgálni, hanem bármely testi kromoszóma szekvenciasorrendjét is meg tudják határozni, és ezzel a technológiai újítással képesek pontosan felvázolni a rokonsági viszonyokat .

Azonosítatlanul nyugszanak a székesfehérvári bazilikában a magyar uralkodók maradványai

Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatóközpontjának igazgatója emlékeztetett arra, hogy a székesfehérvári bazilikában ma azonosítatlanul nyugszanak egy csontkamrában a magyar uralkodók maradványai. Az osszáriumban mintegy 900 személy maradványait tárták fel, közülük 204 minta teljes örökítőanyagát már feldolgozták, 102 minta feldolgozása pedig jelenleg zajlik.

A Magyarságkutató Intézet munkatársai az MTI-nek elmondták, az intézmény laborjának korszerű berendezéseivel a csontok azonosításán túl nagy pontosságú arcrekonstrukciók megalkotása is lehetséges lesz.