Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

Fókuszban az európai klímaváltozás

Fókuszban az európai klímaváltozás
Betűméret Aa Aa

Csakúgy mint a bolygó többi része, Európa is folyamatosan küzd a klímaváltozás hatásaival. A különböző területek másképp reagálnak, hol az aszály, hol az árvízek kockázata nő. De vajon mennyire értjük, hogy mi történik, és hogyan tudunk reagálni? Cipruson vagyunk, ahol kutatókkal keressük a válaszokat.

Nicosiában a száraz medrekből az eső fokozatosan folyót alakít ki. A csapadék errefelé egyre ritkább, viszont egyre intenzívebb, ami felgyorsítja a talajeróziót, és több üledéket eredményez. Ezen a területen a folyó lassítása érdekében egy ellenőrző gátat építettek, hogy több víz juthasson a talajba, de a növekvő üledék így is akadályt jelent.

- Az itt élő embereknek szükségük van a talajvízre, mind a háztartásokhoz, mind az öntözéshez. Az éghajlatváltozás hatására egyre kevesebb víz marad a talajban, ezért meg akarjuk vizsgálni, mennyi vizet tudunk ezzel a módszerrel itt tárolni – mondta Adriana Bruggeman, a ciprusi intézet kutatója.

A kutatók attól tartanak, hogy a mediterrán éghajlatú országban egyre több víz fog elpárologni, mielőtt elérné a föld alatti vízmegtartó rétegeket. A szakemberek rendszeresen vesznek talajmintát, hogy megtudják, milyen sebességgel tud áthaladni a folyóvíz az egyre növekvő üledékeken keresztül.

- Kimérünk ebbe a hengerbe egy bizonyos mennyiségű talajmintát, amit teljesen kiszárítunk, lemérjük, és meghatározzuk a sűrűségét – mutatta egy másik kutató, Corrado Camera.

Ahhoz, hogy biztosabb képet kapjunk a víz útjáról, a kutatók másfajta méréseket is végeznek. Egy erdőállomáson a fák hatását vizsgálják. A lombkorona eleve magába szippant némi esővizet, mielőtt az a talajba jutna, a gyökerek pedig a felszín alatti vizet szivattyúzzák magukba.

- Ez az érzékelő három tűvel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy megbecsüljük a fatörzsön áthaladó víz sebességét, és így megtudjuk, mennyi talajvizet használnak el a fák – mutatta Marinos Eliades, a nemzetközi kutatócsoport tagja.

A ciprusi kutatás segít a helyi mezőgazdaságnak, hogy alkalmazkodni tudjon a vízellátás változásához – például vízhatékonyabb növénykultúra meghonosításával. Ez csupán egy dimenziója annak a szerteágazó európai kutatási projeknek, amely a klímaváltozás vízügyi hatásaival foglalkozik.

Mülheimben másféle kutatásokat kell végezni. Ebben a németországi régióban egymillió lakos függ a víztározó rendszertől, amelynek folyamatos egyensúlyban kell lennie. A heves nyári záporok azonban jelentősen növelik az árvíz kockázatát. A kutatók a felszíni és a mélyebben fekvő vízfolyások mérését meteorológiai adatokkal végzik, hogy jobban átlássák a vízciklus változásait.

- Amit már eddig is megtapasztaltunk, az az esőzések kitolódása. Télen már kevesebb a csapadék, és amíg eddig január-február környékén volt áradás, ez most már sokszor kitolódik márciusra. Nyáron pedig sokkal több a koncentrált, gyors lefolyású árhullám, mint korábban – számolt be a tapasztalatokról egy német kutató, Marc Scheibel.

A projektnek, amelyben hat ország különböző területeit vizsgálják, az a célja, hogy egy 10 éves előrejelzést tudjanak felállítani a klímaváltozás európai hatásairól, mind a mezőgazdaság, az ipar, a turizmus és más gazdasági ágak területén.

- Ez a kutatás segít nekünk előre megjósolni az éghajlaváltozás környezetünkre gyakorolt hatását – függetlenül attól, hogy árvízzónák vagy aszályos területek közelében élünk. Megfelelő válaszokat kell találnunk, hogy a változásokhoz az infrastruktúra és az emberek környezethez való viszonya is idomulhasson – foglalta össze a Bingo projekt koordinátora, Rafaela Matos.