Az ENSZ szerint a biztonsági erők által a rohingja kisebbség ellen elkövetett súlyos jogsértések emberiesség elleni bűntettek. A világszervezet nemzetközi tényfeltáró missziót küld Mianmarba.
HIRDETÉSEz a Kutupalong menekülttábor Délkelet-Bangladesben. Tavaly október óta 74 ezer muszlim rohingja érkezett ide Mianmarból. Negyven éven belül ez a harmadik nagy menekülthullám, amellyel Bangladesnek meg kell küzdenie. A mostanában érkezők a mianmari hadsereg támadásai miatt menekültek el. Stábunkat nem engedték be Mianmarba, így a Kutupalong táborban beszélgettek menekültekkel, akiknek történetei tragikusan hasonlóak:
- Amíg én el tudtam futni, az öregeket, akik nem bírtak mozogni, lemészárolták. Láttam, ahogy megerőszakolják a lányokat és anyáikat – mondta egy menekült fiatalember. Rahmot azt is hozzátette: a katonák, akik megtámadták a faluját, 22 embert megöltek. Csupán nyolcan élték túl a rajtaütést. Megmutatja azt is, a katonák hogyan sorakoztatták fel a falubelieket, hogy megverhessék őket.
Zannat csupán 15 éves. Még október előtt, egy rajtaütés során erőszakolták meg a mianmari biztonsági erők tagjai. A katonai műveletek legutóbbi nagy hulláma miatt már másodjára menekült át Bangladesbe Mianmarból.
- Láttam, ahogyan a katonák összegyűjtik a rohingjákat. A nőktől elvették a ruháikat, arra kényszerítették őket, hogy feküdjenek a földre, levágták a mellüket, és megkínozták őket.
A legutóbb érkező rohingjáktól megtagadták a menekültstátuszt, amelyet az 1978-ban és a kilencvenes évek elején érkezők még megkaptak. “Nem dokumentált mianmári nemzetiségűként” regisztrálják őket, amely nagyon kevés jogot biztosít számukra. Az ENSZ világélelmezési programjának képviselője elmondta:
- A regisztrált menekültek 20 éven át kaptak humanitárius segítséget. A már itt lévő több tízezer nem regisztrált menekülthöz tavaly óta több mint 75 ezren csatlakoztak, akiknek nem volt szinte semmijük. A cél, hogy valami méltóbbat nyújtsunk nekik, ahhoz hasonlót, mint amely a regisztrált menekülteknek otthont adó táborokban elérhető.
A világ egyik legszegényebb országa, Banglades, csupán átmenetileg engedélyezte a rohingjáknak, hogy maradjanak. Ez jelentősen befolyásolja a szállásaik minőségét és az önellátási lehetőségeiket is. De Mianmarban sem könnyebb az életük:
- Mianmar éppen szemben van velünk, a Naf-folyó másik oldalán. A rohingjákat 1982-ben fosztották meg állampolgárságuktól. Mianmarban korlátozott hozzáférésük van az oktatáshoz, valamint az egészségügyi ellátáshoz, és nem is szavazhatnak – mondta az Euronews tudósítója.
Az ENSZ szerint a biztonsági erők által a rohingja kisebbség ellen elkövetett súlyos jogsértések emberiesség elleni bűntettek. A világszervezet nemzetközi tényfeltáró missziót küld Mianmarba.