Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

"Nincs olyan, hogy zéró kockázat"

"Nincs olyan, hogy zéró kockázat"
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

*A manchesteri terrortámadásban az az igazán sokkoló, hogy védtelen gyerekek és tinédzserek voltak a célpontok. Más dzsihadista támadásokhoz hasonlóan azt is jól bemutatta, milyen nehéz dolguk van a titkosszolgálatoknak, ha még azelőtt akarják megállítani a radikalizációt, mielőtt tömeggyilkossághoz vezetne.
Az EU biztonságpolitikáért felelős biztosával a manchesteri támadás előtt beszélgettünk. Az Európai Üzleti Csúcson a kiberbiztonságról tartott előadást. De szóba hoztuk a dzsihadista terrort, a radikalizációt és a Brexit következményeit az európai biztonságra.

A legújabb terrortámadás fényében kifejezetten relevánsnak tűnnek az elmondottak. Első kérdésünk az volt, mit lehet tenni a sokarcú dzsihadista fenyegetés ellen Európában.*

Julian King: – Megmondom őszintén, nagyon nehéz. Az elmúlt, nagyjából tizenkét hónapban több dolgot is megpróbáltunk, hogy szűkítsük azokat a tereket, ahol a terroristák – illetve mások, akik ártani akarnak nekünk – működni tudnak. Igyekeztünk megerősíteni az ellenállóképeségünket, nehezebb célponttá tenni magunkat. Ez a munka folyamatban van, de kockázat mindig lesz. El kell fogadni, hogy nincs olyan, hogy zéró kockázat. Az egyik terület, ahol erősítenünk kell, az a radikalizáció megakadályozása. Meg kell próbálni kinyúlni azokért az emberekért, akiket csábít az erőszak útja, hogy ne menjenek végig ezen az úton.

Euronews: - A radikalizáció jelentős részben a közösségi médiában folyik. A közösségi oldalak üzemeltetői megfelelően együttműködnek önökkel ezen a területen?

- Még van hova fejlődni, de nagyjából ötven platform megfelelően együttműködik velünk. A másik fontos terület, hogy a közösségekben is jelen kell lenni. Sajnos vannak olyanok, akik a sérülékeny embereket az erőszak útjára terelgetik. Ezen a téren szociális munkásokra, civil szervezetekre, olyan emberekre hagyatkozunk, akik jelen vannak a közösségben. megpróbáljuk elérni a sérülékeny csoportokat, legyen szó fiatalokról az oktatásban vagy az oktatáson kívül, legyen szó piti bűnözőkről, vagy olyanokról, akik most jöttek ki a börtönből. Azokat, akik ezzel foglalkoznak Európában, rendszeresen összehívjuk, hogy vitassák meg a tapasztalataikat, adják át a jó gyakorlatokat egymásnak – és őszintén azért is, hogy megerősítsék egymást, mert ez bizonyos közösségekben nagyon magányos munka.

- Hogyan mérik az eredményeket?

- Nagyon nehéz az ilyesmit megmérni. Az internetes szolgáltatóknál van statisztikánk: ha észreveszünk egy problémás oldalt vagy közösségi profilt, és megjelöljük, tízből kilenc esetben lelövik. Erre nagyon büszke vagyok, tízezres nagyságrendben szedtünk le toborzó- és propagandaoldalakat. Csak az a baj, hogy százezres nagyságrendben jelennek meg, vagyis nekünk is léptéket kellene váltanunk. A közösségekben azokkal kell beszélni, akik a frontvonalban vannak. A polgármesterek, a civil szervezetek munkatársai azt mondják, hogy ha csak két-három embert sikerül lebeszélni arról, hogy az erőszak útjára lépjen, már az is megéri az erőfeszítést.

A Schengeni Információs Rendszer jobban teljesít

- Mi a helyzet a határellenőrzéssel? Nem kellene megszüntetni Schengent?

- Ahogy ön is tudja, a Bizottságnak nem ez a célja. A Bizottság a schengeni rendszer teljes visszaállításában érdekelt, de ez csak akkor lehetséges, ha hatékony ellenőrzést folytatunk a külső határokon. Ezen a téren is fontos lépéseket tettünk a közelmúltban.

- De nem elképesztő, hogy még ma is erről beszélünk? Úgy tűnik, mintha évek óta erről lenne szó, hogy meg kell erősíteni az együttműködést, mert a bűnözők átjárhatnak a határon, a rendőrségnek pedig meg kell ott állnia.

- Ez néha nem könnyű, de javul a helyzet. Ha az információk megosztásáról van szó, ezen a téren még mindig vannak problémák, amelyek általában rettenetes körülmények együttállása esetén kerülnek napvilágra. De a schengeni információs rendszeren – ami a rendőrségi információmegosztás gerince az unióban – négymilliárd keresést futtattak tavaly. Egy év alatt negyven százalékkal több információt osztottak meg a tagállamok, tehát a hajlandóság igenis megvan, sőt növekszik.

Kiberbizonytalanság

- A közelmúlt kibertámadásai világosan megmutatták, mennyire kiszolgáltatottak vagyunk. Nem csak idő kérdése, hogy ez legyen a terroristák fő fegyvere?

- Remélem, hogy ez figyelmeztetésként szolgál sokak számára. De ez a probléma nem új keletű, a kiberbűnözés virágzó üzlet. Ha az ember megkérdezi a vállalkozásokat, akkor több mint a felük szenvedett már el kibertámadást, Franciaországban a nyolcvan százalékuk. Tehát a vállalkozások már eddig is tudták, hogy ezzel a problémával kezdeni kell valamit.

- Mi a helyzet az Európai Unió tagállamaival? Mintha vonakodnának megosztani a titkosszolgálati információkat. Úgy tűnik, az ilyesmit jobb szeretik megtartani maguknak.

- Bizonyos területeken ez igaz lehet, bár szerintem mindenütt van fejlődés, de a kiberbiztonságban nagyon jól működő hálózatot alakítottunk ki. A kiberbűnözés elleni harc középpontjában az Europol áll. Az ő munkájukat nemzetközileg elismerik, vagyis ezeken a területeken már van együttműködés. Persze nem árt újra és újra megerősíteni.

A titkosszolgálati együttműködés és a brexit

- Ha a titkosszolgálati információk megosztásáról van szó, ebben a britek a legnagyobb beszállítók az Europolnál. A brexit miatt lehet, hogy ezeket az információkat nem osztják meg tovább.

- Mindannyian tudjuk, és szerintem Theresa May is ezt mondaná, hogy továbbra is akkor járunk jól, ha ezen a téren közösen lépünk fel a fenyegetés ellen – legyen szó kiberbiztonságról, terrorizmusról vagy szervezett bűnözésről.

- De ezen is megy az alkudozás, nekik ez valami, amire hivatkozhatnak, ha kérnek valamit.

- Nem gondolom, hogy ezt a kártyát komolyan kijátszanák az alkudozásban. Ha a britek, ahogy mondják, változatlanul együtt akarnak működni a bűnözés és a terrorizmus elleni harcban, akkor az EU oldaláról erre megvan a fogadókészség.

- Ha a brexit körüli alkudozást nézzük: ha nincs megegyezés, ami elképzelhető, annak milyen hatása lesz a biztonságunkra?

- Szerintem széles körű egyetértés van abban, hogy ezen a területen muszáj lesz megtalálni a módját a további együttműködésnek.

Együtt kell élni a veszéllyel

- El kell fogadni, hogy ez része az életünknek, ahogy a terrorizmusról mondta korábban – egyszerűen be kell kalkulálni?

- Jelenleg kénytelenek vagyunk. Nem hiszem hogy a kiberbűnözést valaha képesek leszünk kiirtani a modern társadalomban, ahol a technológia minden pillanatunkban jelen van. A hálózatba kapcsolt világban – amelynek óriási szociális és gazdasági előnyei vannak – szembe kell nézni azzal, hogy a technológiának árnyoldalai is vannak. Olyan emberek, akik rosszat akarnak nekünk, megpróbálják ezeket az eszközöket ellenünk használni.