Az Európai Parlament elnöke a populizmusról, a brit kilépésről és az EU-török viszonyról
Akkor lett az Európai Parlament elnöke, mikor Európa egyik legnehezebb korszakát éli. Vannak-e eszközei arra, hogy kivezesse az uniót történetének legnagyobb viharából, és egy új jövő felé irányítsa? Antonio Tajani a vendégünk a Global Conversationben.
- Hamarosan Rómában gyűlnek össze az európai vezetők, hogy megünnepeljék a római szerződés 60. évfordulóját. Egyeseket ez azokra a zenészekre emlékezteti, akik a Titanicon játszottak, amikor elsüllyedt. Úgy érzi magát, mint egy süllyedő hajó kapitánya?
- Egyáltalán nem. Úgy érzem magam, mint egy tengerész, aki azon dolgozik, hogy kikerüljön a viharból. Meg vagyok győződve arról, hogy úgy érünk be a kikötőbe, hogy legyőztük a vihart. Miért? Mert az európaiak már megmutatták, hogy képesek megoldani a problémákat, amikor nehéz helyzetben vannak, legyőztük a kihívást a 2. világháború után. Hála Európának, 70 évig békében és szabadságban éltünk.
- Most viszont teljesen más helyzetben vagyunk.
- 3 nagy probléma van. A munkanélküliség, főként a fiatalok körében, ami érinti az Európai Unió jövőjét, az illegális bevándorlás és a terrorizmus. Még nem győztük le teljesen az Iszlám Államot.
- Ezek az önök számára a prioritások, amelyekre a jövőben koncentrál az Európai Unió?
- Pontosan, és ott van még a brexit ügye. Először fordul elő, hogy egy ország ki akar lépni az unióból. Mindenkinek együtt kell dolgoznia, ez nem megfelelő pillanat arra, hogy vita legyen az európai intézmények között. Arra van szükség, hogy a Parlament, amelyet megtiszteltetés vezetnem, az Európai Bizottság, a Tanács és a tagállamok mind együtt dolgozzanak a polgáraink érdekében. Csak azért kell dolgozni, hogy válaszokat adjunk a polgárainknak, ez a munkánk célja.
- Az Európai Bizottság 5 javaslatot tett az Európai Unió jövőjéért. Úgy tűnik, a többsebességes, változtatható geometriájú Európa élvez elsőbbséget.
- Ha úgy gondolunk a változtatható geometriára, hogy 2, 3 vagy 4 ország elöl jár, az nem negatív dolog. Például az európai védelmi politikában: ha Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország elhatározza, hogy előre megy, és egy új utat nyit, hogy megerősítse az EU külpolitikáját, de úgy, hogy nem zárja ki a többi országot, hanem megpróbál előre menni, hogy előkészítse a terepet a többieknek, az nem negatív üzenet, hanem pozitív.
- Mit tesznek azokkal az országokkal, amelyek nem akarnak csatlakozni ehhez? Korlátozzák őket, félreteszik őket az európai projektben?
- Egyáltalán nem. Együtt kell előrehaladnunk. Ha azt jelenti a változtatható geometria, hogy valaki megpróbál előfutár lenni, az jó. Ha viszont az előfutárok megpróbálják sarokba lökni a többieket, az hiba.
- Lengyelország világosan közölte, hogy az európai törekvések ellen szeretne menni. Mit tesznek egy ilyen partnerrel, mint Lengyelország?
- Mindig van politikai vita, különböző elképzelések vannak egy unióban, amely nagyon nagy. Ez különböző tagországokból álló unió, és minden tagállam megpróbálja megvédeni politikai irányvonalát egy stratégián belül. Az Európai Tanács elnökének megválasztásakor Lengyelország Donald Tusk ellen szavazott, a többiek pedig mellette. Ez a demokrácia.
- Ha Németország még fontosabb szerepet játszik a jövő Európai Uniójában, az erősíti a populisták érvelését, miszerint Németország dönt mindenről…
- Meg kell érteni, hogy a polgárok miért szavaznak ezekre a pártokra. Ha rossz a hangulat, akkor nyilvánvalóan úgy döntenek, hogy üzenetet küldenek a politikának, a többi pártnak. Ezért a problémával kell foglalkozni, és nem a populista pártokkal. Látta, Hollandiában nem nyertek. Miért? Mert a kormányfő konkrét válaszokat adott a polgároknak.
- Franciaországban is közeledik a választás. Van-e stratégiájuk arra az esetre, ha a Nemzeti Front hatalomra kerül?
- Úgy gondolom, a meccs nyitott, nem vagyok biztos abban, hogy a Nemzeti Front meg fogja nyerni a választásokat. A pártom álláspontja világos. A parlament álláspontja nem populista. Egyetlen stratégia van, válaszolni a polgároknak, megoldani a problémákat: a munkanélküliséget, a bevándorlást, a terrorizmust és a brexit ügyét, megvédve az európaiak érdekeit. Az Európai Unió tagja lenni nem ugyanaz, mint az EU határain kívül lenni. Az első teendő: megoldani a válás problémáját. Az elválás ügye után eldöntjük majd, milyen módon lehet szabályozni a kapcsolatokat az EU és az Egyesült Királyság között.
- Nagy-Britannia fölveti annak a lehetőségét, hogy abbahagyja ezeket a tárgyalásokat, megegyezés nélkül, sőt, azt is mondja, hogy az Európai Uniónak lesz rosszabb megállapodás nélkül. Mit szól ön ehhez?
- Azt gondolom, nekik lesz rosszabb, és szerintem nem kell megharagudni kijelentések miatt. A britek képesek megállapodásokat kötni, tehát ébernek kell maradni, megvédeni az érdekeinket, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az elválás utáni napon Nagy-Britannia továbbra is az Európai Unió partnere lesz. Az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, de európai ország marad.
- Az Európai Unió egyik nagy gondja a bevándorlás. Felvetette annak a lehetőségét, hogy menekülttáborok legyenek egy olyan országban, mint Líbia. Ez lehetőség a jövőben?
- Úgy gondolom, meg kell engedni a menekülteknek, hogy pozitív körülmények között fogadják őket, vagyis orvosokkal, gyógyszerekkel, valakivel, aki megvédi a jogukat az élethez. Természetesen ezen a területen össze kell fogni az ENSZ-szel.
- De hogyan lenne ez lehetséges Líbiában, amely káoszba süllyedt?
- Délen kell kezdeni, a szubszaharai Afrika országaiban. Miután pozitív megoldás lesz Líbiában, ugyanezt meg lehet majd tenni ott is. Meg kell akadályozni, hogy a Földközi-tenger temetővé váljon. A megoldás bonyolult. Nem elegendő az, hogy táborok vannak, több befektetésre van szükség Afrikában.
- Az önök egyik erős szövetségese ebben a válságban Törökország, amellyel a kapcsolatok egyre robbanásveszélyesebbek. Törökország partner maradhat a migrációs válság megoldásában?
- Törökország még mindig partner. Azt gondolom, hogy a népszavazási kampány után, Ankara mérsékli majd a hangnemet, úgy vélem, haladni kell a megállapodásokkal. Természetesen megvédjük a jogainkat, és senki nem mondhatja egy európai országra, hogy náci. Ez elfogadhatatlan számunkra. Mi vagyunk a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok védelmének szellemi hazája. Tehát mindig meg lehet hallgatni tanácsokat, de soha nem tudunk elfogadni valakit, aki nácinak nevez minket.
- Mi kellene ahhoz, hogy visszavonják Törökország EU-tagjelöltségét?
- Miért kellene visszavonni? Ha vannak nehéz pillanatok, meg kell próbálni megoldani őket diplomáciai szinten. Meg kell értenünk a törökök problémáit, de mindig megvédjük az értékeinket: a szólásszabadságot, a demokráciát, az emberi jogokat.
- Beszéljünk most önről! Elődje, Martin Schulz nagyon közel állt a Bizottság elnökéhez, Junckerhez, aki mandátuma végén leköszön majd posztjáról. Néha a hatalom magányáról beszélnek. Ön is érez ilyesmit?
- Soha, sosem éreztem magányt. Beszélgetek a kollégákkal, eszem a kollégáimmal… Megválasztott képviselő vagyok, vagy Olaszországban, a polgároknak köszönhetően, vagy az EP-ben, tehát nekem nincsenek gondjaim a magánnyal. Nem szenvedek ettől a problémától.