Az ENSZ emberi jogi főbiztossága a török kormányhadsereg és a törökországi kurdok harcának másfél évéről közölt jelentést.
Az emberi jogok súlyos megsértéséről tudósít az ENSZ illetékes főbiztossága Törökország délkeleti részéből, ahol a török kormányhadsereg már másfél éve harcol a terrorszervezetnek tekintett szeparatista kurd fegyveres mozgalommal, a Kurdisztáni Munkáspárttal.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A jelentés szerint 2015 nyara óta legalább kétezer ember halt meg és ötszáz ezren menekültek el az összecsapások elől ebben a főleg kurdok lakta régióban.
Az ENSZ szakértőinek bizonyítékaik vannak gyilkosságokra, kínvallatásra, emberrablásra.
A világszervezet emberi jogi főbiztosának szóvivője, Rupert Colville a jelentés közzétételekor azt hangsúlyozta, hogy eddig egyetlen gyanúsítottat nem fogtak el, és nem állítottak bíróság elé a török hatóságok, amelyek bár rendre cáfolják ennek a jelentésnek a tartalmát, nem engedik, hogy az ENSZ szakértői a helyszínen vizsgálják ki a jogsértéseket.
Cizre
Törökország délkeleti részén Cizre volt az első jelentősebb település, amelyet 2015 szeptemberében napok alatt porig rombolt a hadsereg, miután pár héttel korábban felmondta a Kurdisztáni Munkáspárttal 2013-ban kötött tűzszünetet.
A szeptember eleji ostrom elvágta a lakosságot mindentől, ami a túléléshez kell. Se áram, se gáz, se vezetékes ivóvíz nem volt a városban, a hadsereg megszállta a kórházakat is.
Fél évvel később ugyaninnen a hírügynökségek azt jelentették, hogy a török biztonságiak majdnem száz embert élve elégettek. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa akkor is felszólította Ankarát, hogy vizsgálja ki azokat a bűncselekményeket, amelyeket a szembenállók a lakosság ellen követnek el Törökország kurd többségű délkeleti részén.
Ankara vs PKK
A török kormány és a Kurdisztáni Munkáspárt közti – majdnem fél évszázados – véres viszály kiújulásának közvetlen előzménye az volt, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet öngyilkos merénylőt küldött 2015 júliusában egy török kisvárosba, Suruçba. A terrorista útra készülődő fiatal kurdok között rombantotta fel magát, nagyon sokan meghaltak.
A kurdok a török kormányt hibáztatták mondván, hogy ha előbb fellép a szomszédságában öldöklő dzsihadisták ellen, ez nem történhetett volna meg.
Bosszúból megtámadtak egy katonai bázist, két katona meghalt az öngyilkos merényletben.
Ekkor szabadult el a pokol.
Ankara beszállt a terrorizmus ellen alakult nemzetközi koalícióba, és ezzel párhuzamosan lerohanta a csaknem 15 milliós kurd kisebbsége által lakott délkeleti országrészt azzal, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt is terrorszervezet, az ellen is harcot indít.