Francois Hollande, a legnépszerűtlenebb francia elnök
Kommentek
- A hatalom, a hatalom gyakorlása, a hatalom helyszínei, a hatalom rítusai miatt soha nem vesztettem el a tisztaságomat. Tisztában vagyok azzal, milyen kockázatokkal járna egy olyan jelöltség, amely nem lenne képes megfelelő nagyságú támogatásra találni. Ezért úgy döntöttem, hogy nem indulok az elnökválasztáson – jelentette be Francois Hollande francia államfő csütörtökön.
Az V. köztársaság eddigi legnépszerűtlenebb elnöke így kivonta magát a versenyből, ezzel ő az első, aki nem indult második mandátumért. Államfői ciklusát valóságos kritika-áradat kísérte.
Összehasonlítva elődeivel, messze François Hollande-dal szemben mutatkozik a legkevesebb választói bizalom, mindössze 13 százalék.
A franciáknak csak négy százaléka mondta azt, hogy elégedett tevékenységével.
Hollande tehát elismerte, ezzel a példátlan és súlyos, a politikai jövőjét erősen befolyásoló döntéssel, hogy kudarcot vallott.
Az erősen bírált Sarkozy-elnökséget követően a baloldalon feltámadt remény hamvába holt.
De Hollande nem csak politikai színtéren okozott botrányokat: a Julie Gayet színésznővel folytatott viszonya, és a volt kedvese, Valerie Trierweiler által írt könyv miatt is sokáig címlapokon szerepelt magánélete.
De még kétségkívül történelmi jelentőségű eredményei is viszályt szítottak: a tüntetések a mai napig tartanak az azonos neműek házasságát engedélyező törvény beiktatása miatt.
A nagy társadalmi reform fájdalom árán, elkeseredett harc során született meg.
Elnöksége alatt a terror lecsapott az országra. A franciákat először a Charlie Hebdo szerkesztőségét ért támadás, majd a november 13-i párizsi támadások sokkolták.
Reagálni kellett, védelmezni, biztonságot nyújtani…
A törvény, amely arról szólt, hogy meg lehet fosztani a kettős állampolgárokat francia útlevelüktől, ha államellenes bűncselekményt követnek el, feszültségeket keltett az országban, ahol több mint ötmillió muszlim él.
Ezt a hagyományos baloldali értékekkel szembeni, elsietve született határozatot végül visszavonták.
A többek között a munkaórák számának megemeléséről szóló munkaügyi törvény javasolt reformja miatt már a baloldali szavazók is elfordultak Hollande-tól.
Nem elég baloldali egyeseknek, nem elég innovatív és ambíciózus másoknak… Végül öt miniszter mondott le Hollande elnöksége során, akinek nem sikerült sem a franciákat, sem saját csapatát összekovácsolnia.
A harc már elindult pozíciója betöltéséért.