A kenőpénz elterjedt több európai országban is. A korrupció elleni küzdelem kudarca hozzájárul a populista pártok felemelkedéséhez is.
HIRDETÉSKenőpénz fizetése rendőröknek és hivatalnokoknak meglehetősen elterjedt több európai országban is, ez derült ki a Transparency International új jelentéséből.
Ez alapján a legrosszabb a helyzet Romániában, ahol három megkérdezettből egy ember mondta azt, hogy megvesztegetett valakit azért, hogy valamilyen szolgáltatáshoz jusson tavaly, erről számol be a jelentés.
A megkérdezettek mintegy negyede adta ugyanezt a választ Litvániában, míg Magyarországon ez az arány 22 százalék, minden ötödik ember ismerte el, hogy fizetett kenőpénzt.
A Transparency International arra figyelmeztet, hogy a korrupció elleni küzdelem kudarca hozzájárul a populista és a nacionalista politikai pártok felemelkedéséhez a kontinensen. Ennek okai változatosak és összetettek, de nagy mértékben az a meggyőződés hajtja az embereket, hogy a hagyományos demokratikus intézmények – a kormányok és a politikai pártok – nem képesek teljesíteni a fellendülésről és az egyenlő lehetőségekről szóló ígéreteiket, ezekben nem lehet megbízni.
A jelentés szerint a korrupció központi eleme ennek a jelenségnek, egyrészt azzal, hogy a kormányok képtelenek megfelelően küzdeni a korrupció ellen, másrészt ők maguk is cinkosaivá válnak ennek a rendszernek.
Lehetetlen figyelmen kívül hagyni azt a fajta korrupciót, ahogyan az üzleti élet befolyásolja a politikát. Ezt jól példázza annak a 37 cégvezetőnek és politikusnak a folyamatban lévő pere Spanyolországban, akik állítólag csaknem egy évtizeden át kenőpénzekért cserébe szereztek szerződéseket. Ez azért is érdekes, mert a jelentés szerint Spanyolország áll a legrosszabbul a korrupció ellenes harcban az Európai Unióban.
Öt spanyolból négy azt gondolta, hogy a kormányuk nem végez megfelelő munkát a korrupció leküzdésére. Csak Ukrajna (86%), Moldova (84%) és Bosznia-Hercegovina (83%) besorolása volt ennél rosszabb.