NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az Európai Űrügynökség igazgatója az Mars-kutatás jövőjéről

Az Európai Űrügynökség igazgatója az Mars-kutatás jövőjéről
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy űrügynökség vezetőjeként döntéseket kell hozni Mars- és Hold-missziókról, új űrrakéták építéséről és akár üstökösön landolásról is.

Egy űrügynökség vezetőjeként döntéseket kell hozni Mars- és Hold-missziókról, új űrrakéták építéséről és akár üstökösön landolásról is. Szintén dönteni kell a finanszírozásról és a stratégiáról. Nehéz döntésekről van szó. Ez a dolga a Global Conversation mai vendégének, Jan Wörnernek, az Európai Űrügynökség (ESA) igazgatójának.

Az Európai Űrhajós Központban vagyunk Kölnben, Németországban. Itt készülnek az űrhajósok, mielőtt útnak indulnak az űrbe. De mi a jövője a Nemzetközi Űrállomásnak (ISS)? Nagy kérdés ez most.

- Számunkra ez nagyon világos. Az űrállomás 2024-ig üzemel, vagy tovább is. Az összes többi partner az állomáson – az amerikaiak, az oroszok, a japánok és a kanadaiak- már döntöttek erről, most az európaiakon a sor, hogy megerősítsék a használatát 2024-ig. Remélem, hogy a 22 európai tagállam minisztereinek találkozóján meg fogjuk ezt erősíteni.

- Mi történik majd 2024 után?

- Senki nem tudja, az amerikaiaknak vannak elképzeléseik arról, hogy inkább kereskedelmi állomásként használjuk.

- Mint egy űrhotelt?

- Például, de nem csak úgy, hanem közösségi használatra is, magánvállalkozások segítségével. A mikrogravitáció nagyon fontos a kutatáshoz, főként az űrhajósok számára, akik egészségi dolgokat vizsgálnak, például a csontritkulást.

- Például egy gyógyszercég kísérletezne az űrben, vagy egy autógyártó küldene valamit az űrbe?”

- Miért ne? Nyitottak vagyunk erre. Könnyebben elérhetővé kell tennünk a nemzetközi űrállomást, mert általában ez hosszú ideig tart.

- Mi a következő lépés az ISS után? Képzeljük el, hogy az ISS másként működik majd, mi lesz akkor? Amikor ön hivatalba lépett, sokat beszélt a Holdra szállásról, a NASA sokat beszél a Mars-utazásról. Ön szerint mi a következő lépés?

- Igen, az amerikaiak Mars-utazásról beszélnek, ez szép elgondolás. Nem azt mondják, hogy holnap megyünk a Marsra. Azt mondják, hogy utazás a Marsra, amely más kifejezés.

- Van egy árnyalatnyi különbség.

- A Mars-utazásig több lépés vezet el, az egyik a Hold. Tehát nem ellentmondás az, ha azzal érvelek, hogy van valami a Hold felszínén, az amerikaiak pedig azt javasolják, hogy menjünk a Marsra. Csak az én célom időben közelebbi.

- Beszéljünk az egyik legnagyszerűbb dologról, amely idén az űrben történt. Az ExoMars erre az egyik példa, a Rosetta a másik. A Rosetta véget ért. Milyen érzés volt ez önnek, izgalmas pillanat volt, érzelmes.

- Természetesen. Csodálatos misszió volt 10 éven át, egy nagyon kemény környezetben, megállás nélkül, új üzemanyag nélkül. Elérni az üstököst tíz év után nagy teljesítmény volt, a Philae leszállása pedig hihetetlen. Inspiráló, motiváló volt.

- Vannak terveik a folytatásra? Olyan volt ez, mint egy hollywoodi kasszasiker. Lesz Rosetta 2? Van valami, ami követi?

- Természetesen tervezünk valamit. Ott van például az AIM misszió (Asteroid Impact Mission), amelyet a minisztereinknek javasolunk. Egy aszteroida kis holdjára akarunk repülni, hogy megvizsgáljuk, és hogy eltérítsük keringési pályájától, annak érdekében, hogy a jövőben megóvjuk a Földet a feléje közeledő aszteroidáktól. Tehát vannak efféle missziók a terveink között.

- Az ExoMars kissé máshogyan sült el. Nem volt olyan teljes siker, mint a Rosetta és a Philae. Bár úgy tűnik, ön kitart amellett, hogy az volt. Azt írta egy blogbejegyzésben, hogy 96%-ban sikeres volt, de amikor a Marsba csapódik 300 km/órás sebességgel, az nem tűnik különösebben sikeresnek egy kívülálló számára.

- Tudom, hogy a kívülállók számára ez másként fest, de leszállni a Marson nagyon nagyon nehéz. Igaza van, becsapódott a felszínébe. Viszont a becsapódás előtt minden adatot begyűjtöttünk. Egy tudós, egy mérnök számára ez a legfontosabb dolog.

- Ön bízik abban, hogy képes lesz meggyőzni a minisztereket a hónap végén arról, hogy írják alá a csekket, ami szükséges az ExoMarshoz?

- Megpróbáljuk meggyőzni őket. Meg vagyok győződve arról, hogy megpróbálni az életet kutatni a Marson azzal, hogy a felszínébe fúrunk, érdekes és nagyon inspiráló, de természetesen pénzbe kerül. Pluszpénzre van szükségünk a miniszterektől. Remélem, sikerül meggyőznünk őket, de természetesen végül ők döntenek.

- Térjünk át néhány másik nagy projektre. Az Ariane 6 az új rakéta. Hogy áll a költségvetés, mikor lesz az első indítás?

- Vizsgálatot végeztünk, átnéztük az egész programot, ez volt a feltétele annak, hogy továbbmenjünk. És tudja, nem csupán az Ariane 6-ról van szó, hanem az Ariane 64-ről, 62-ről, az Ariane 6 két változatáról és a Vega C-ről. Ez az áttekintés nagyon sikeres volt technikai szempontból. Aztán szükségünk volt néhány megállapodásra a fő résztvevő országok között.

- Az első kilövés 2020-ban lesz?

- 2021-ben, de a Vega C-vel már korábban. Tehát addigra már túl leszünk az első kilövéseken. Biztos vagyok abban, hogy a rakétáknak ez a családja nagyon versenyképes lesz.

- Mennyire érzi versenytársnak a Space X-et, illetve az ahhoz hasonlókat?

- Világszerte versengés folyik a rakéták között, számunkra a verseny nagyon fontos dolog. Ugyanakkor ez egy stratégiai döntés. Ez tehát nem csak verseny kérdése. Stratégiai döntés, hogy legyen Európából önálló hozzáférés a világűrhöz. Az Ariane 6-tal a kilövés költsége a felére csökken, ez tehát valóban egy nagy lépés.

- Mennyibe fog kerülni egy kilövés, ha el akarom küldeni a műholdamat az űrbe egy Ariane 6-ossal?

- Ezt meg kell vitatnunk, de ha ön egy normális vásárló, akkor nagyjából 70 millió eurót kérnénk. De lehet, hogy csak akkor, ha 10-et venne belőle, vagy valami ilyesmi.

- Lehet alkudni?

- Igen, attól függ.

- Az Európai Űrhajós Központban vagyunk. Vannak-e fiatalok, akiknek az az álmuk, hogy európai asztronauták legyenek? Léteznek-e tervek arra, hogy űrhajósokat toborozzanak?

- Ez valóban rendkívül fontos kérdés. Ha Európa tovább akar lépni újabb űrrepülésekkel – és úgy vélem, hogy erre szükségünk lenne -, akkor természetesen hamarosan űrhajósok új nemzedéke után kell néznünk. Ugyanakkor arról is gondoskodnunk kell, hogy legyen lehetőség repülni, hiszen nekünk nincs saját kapacitásunk, hogy űrhajósokat küldjünk föl, körül kell néznünk lehetőségek után Keleten és Nyugaton: ahol utasok lehetünk, ahol elküldhetjük asztronautáinkat, hogy tudományos kutatásokat végezzenek az űrben. Ez nagyban függ attól, hogy a miniszterek mit gondolnak az európai űrrepülés jövőjéről.

- Ön szeretett volna űrhajós lenni?

- Igen. Ha felajánlaná, hogy holnap repülhetek, lemondanám az összes találkozómat, és azonnal indulnék.

Életrajz: Jan Wörrner

  • Jan Wörner 2015. július 1-én lett az ESA igazgatója

  • Ő elnököl majd azon a miniszteri tanácsülésen, amelyet a svájci Luzernben tartanak november 30-án

  • Korábban a Német Űrkutatási Központ vezetője volt (2007 és 2015 között)

  • Kasselben született, 1954-ben

  • Mérnökként dolgozott a TU Berlinnél és a TU Darmstadtnál

  • 1982-ben egy évig vizsgálta Japánban a földrengésbiztonságot az atomerőművekben ---

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kína nem aprózza el – ha egyszer űrverseny, akkor az egész Föld-Hold térséget ellenőrizné

Mélyrepülésben az orosz űrhajózás, mert elveszítette összes nyugati partnerét

Februárban mentik a Nemzetközi Űrállomás legénységét