NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A pilóta nélküli repülőké a jövő?

A pilóta nélküli repülőké a jövő?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Volt valaha pánikrohama a repülőn az éjszaka közepén? Ha igen, akkor tudja, hogy sok minden okozhatja ezt a kellemetlen hangulatot. Néhányan ilyenkor – bármennyire is irracionális – a pilóták miatt kezdenek aggódni, azon izgulnak, hogy vajon nem fáradtak, stresszesek vagy épp figyelnek-e eléggé a feladatukra.Vajon az ilyen utasok nyugodtabbak lennének, ha nem pilóták vezetnék a gépet?

Jól láthatóan a technológia már adott, a drónok ma már nem is számítanak ritkaságnak. A hadsereg a háborús övezetekben repülőgép nagyságú drónokat is bevet, amiket távvezérelnek vagy egy előre meghatározott útvonalon járőröznek. A helikopterek is tudnak pilóta nélkül repülni, ezeket például segélyszállítmányok célbajuttatásához használják veszélyes térségekben.

A katasztrófák gyakori oka az emberi tényező

Bár a repülőgép-katasztrófák nem túl gyakoriak, amikor megtörténnek, egyre nehezebb megfejteni, hogy mi okozta őket. Ezért a vizsgálatok gyakran az úgynevezett emberi tényezőre koncentrálnak, vagyis pszichológiai okokat valószínűsítenek.

A szakemberek azzal érvelnek az ember nélküli irányítás mellett, hogy a repülési idő 95%-ában már ma is a robotpilóta végzi el a feladatokat, tehát miért ne vehetné át a fennmaradó 5%-ban is az irányítást. Ráadásul a számítógép precízen repül, soha nem részeg vagy fáradt, így az automaták biztonságosabb megoldást nyújthatnának az emberi munkaerőnél. Erről sok vitát folytattak a szakértők, pilóták, mérnökök és tudósok világszerte. Jelenleg az tűnik elképzelhetőnek, hogy mintegy 40 év múlva már valóban nem lesz szükség pilótákra.

Kísérletek világszerte

Las Vegasban januárban rendezték meg a nagyszabású kiállítást, a Consumer Electronics Show-t (CES), ahol a kínai Ehang cég bemutatta a világ első utasszállító drónját. A quadrocopter egy embert tud szállítani egy csomaggal, a gépen van légkondicionálás és világítás. A repüléshez az utasnak be kell állítania az útvonalat, ráklikkelnie a „felszállás” és „leszállás” jelre egy tableten, és a számítógép elvégzi a többi munkát.

Hasonló kísérletek máshol is folynak a világban, így az Egyesült Államokban is, ahol egy két utasüléssel és két pilótaüléssel rendelkező ikerpropelleres kísérleti repülőt teszteltek tavaly. A gépet lehet irányítani a pilótafülkéből vagy a földről is. Utasok nélkül már sikeresen kipróbálták. Az Airbus a Vahanán dolgozik, és Németországban a Volocopter projekthez is nagy reményeket fűznek.

És mi lesz a fess pilótákkal?

De legyen az egy távirányítású repülő vagy mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszer, bízzuk egy utasra vagy egy földi személyzetre a gomb megnyomását, az alapvető kérdés nem is a technológia, hanem az: vajon jobb érzésekkel repülnénk úgy, hogy nem látunk két jól öltözött, fess pilótát, akik megnyugtatnak minket a légörvényekkel kapcsolatban egy vihar alatt is?

Ugyanakkor felmerül az a kérdés is, hogy ugyan ki gondolkodik ma azon, hogy beszálljon-e egy liftbe. Pedig pár évtizeddel ezelőtt a biztonságos működtetéshez szükség volt az emberi beavatkozásra egy liftesfiú személyében. Hasonló a helyzet a vezető nélküli vonatokkal és autókkal. A szakemberek szerint ezek is azt mutatják, hogy a társadalom egyfajta mentális változáson megy át. Ugyanakkor a szakértők is elismerik, hogy az emberek nehezebben tudják elfogadni az emberi vezetés hiányát a repülőn, mert meghibásodás esetén az autó vagy vonat nem szenved szükségszerűen balesetet, ha viszont egy repülő leáll, akkor az le is fog zuhanni.

A számítógép nem szenved mentális problémáktól

Egy másik érvrendszer szerint a számítógépek nem szenvednek olyan mentális problémáktól, amelyek például a Germanwings járatának tavalyi tragédiáját is okozták, amikor Andreas Lubitz másodpilóta szándékosan vezette a repülőt a hegyeknek az Alpokban. Ha lett volna távirányítású kontroll, akkor ez a katasztrófa elkerülhető lett volna. A zuhanás hosszú percekig tartott, és ez elég időt adott volna arra, hogy kikapcsolják az emberi irányítást, és átvegyék a pilótától a gép vezetését.

Ezzel a magyarázattal azonban nem mindenki ért egyet. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a biztonság szintje nagyjából ugyanaz lenne így is, úgy is. Véleményük szerint, miközben néhány ritka esetben a pilóták maguk okoznak balesetet, több példa is azt mutatja, hogy épp a pilóták előznek meg egy katasztrófát egy kreatív és gyors ötlettel. Arra is figyelmeztetnek, hogy néhány összetett problémát nehéz lehet diagnosztizálni a földről.

Fokozatos átállás szükséges

A reális elképzelés az lehet, hogy az utasszállítók ember nélküli irányításáig még hosszú az út, és fokozatosan lehet majd áttérni rá. Például a jövőben csökkentett számú személyzettel szállhatnának föl a gépek, elég lenne egy pilóta is. Két évtizede még az volt a standard, hogy hárman üljenek a pilótafülkében, míg ma már csak két főt ír elő a szabályzat. Egy másik javaslat szerint a teherszállító gépeken kellene tesztelni a robotpilótákat először, és amikor ott már teljesen megbízhatóan vizsgáztak, a közvélemény is egyre jobban megbarátkozik majd a pilóta nélküli repülés gondolatával.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Világhírű lett a lomb nélküli magyar lombkoronasétány – ilyenek a valódiak: lélegzetelállító példák

Sértő állításokra hivatkozva feljelenti a magyar kormány a SPAR-t

A gyűlöletbeszéd kezelése is a kultúrharc részévé vált – interjú Berecz Tamás szakértővel