Az űrszonda küldetésének végét Martin Rubin, a Berni Egyetem Fizikai Intézetének munkatársa meséli el.
HIRDETÉSRövidesen véget ér az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának missziója a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül. A csaknem kétéves tudományos program, amelyben a Philae leszállóegység is részt vett, rengeteg érdekes adattal szolgált az űrszikla természetéről.
A földi élet eredete szempontjából fontos alkotóelemeket fedeztek fel az égitesten – magyarázza Martin Rubin, az űrszonda Rosina nevű spektrométerének helyettes vezetője.
Interviewing Martin Rubin from Rosina instrument team for
euronews</a> feature on <a href="https://twitter.com/ESA_Rosetta">ESA_Rosetta science #spaceblogpic.twitter.com/ZzVIkBphM0— Jeremy Wilks (@WilksJeremy) 14 juin 2016
- Különféle molekulákat találtunk, főként szerves molekulákat, amelyekről nem tudtuk, hogy az üstökösökön is vannak, például aminosavakat és különböző szénhidrogéneket. Molekuláris oxigént is találtunk – ugyanezt lélegezzük be itt a Földön is -, és bár sok van belőle, nincs élet az üstökösön.
Adieu #Rosetta : Abschied mit einer Landung auf #Tschuri . https://t.co/rHLkKZmezg#ESA#Raumfahrt
— ingenieur.de (@ingenieur_de) 4 juillet 2016
A felfedezés azért érdekes, mert már régóta folyik a vita arról, vajon kisbolygók és üstökösök szállíthatták-e az élet kialakulásához nélkülözhetetlen anyagokat a fiatal Földre.
- Tanulmányoztuk az üstökösön talált vizet, és kiderült, hogy ez a fajta kométa nem hozhatott annyi vizet, mint amennyi a Földön van, csak kis mértékben járulhatott hozzá. Vannak azonban olyan üstökösök, amelyek vize nagyobb egyezést mutat a földi víz szerkezetével.
A gáz és por elemzése után megállapították, hogy az üstökös vizének összetétele nem ugyanolyan, mint a földi óceánoké. A Rosetta azonban sok más fontos elemet is fölfedezett.
- Régóta gondolják, hogy a vizet üstökösök hozhatták a Földre. A vízzel együtt azonban általában más anyagok, szerves anyagok, molekulák is érkeznek…, na, ettől olyan érdekesek a kométák.
A Rosetta szeptember 30-án fejezi be küldetését, amikor leszáll az üstökösre. Az űrszonda 12 évig utazott a világűrben.
- Szeptemberben lassan leereszkedünk a felszínre. Akkor már annyira messze leszünk a Naptól, hogy a szonda nem kap elég energiát. Azzal fejezzük be a missziót, hogy leszállunk az égitestre. Leszállás közben is végzünk majd méréseket, és reméljük, hogy sok új molekulát meg alkotóelemet találunk.
A végső leszállás közben a Rosetta sok értékes mérést fog végezni, többek közt nagyon nagy felbontású közeli képeket készít majd különleges perspektívából.
- Tudományos szempontból nagyon érdekes számunkra, hogy közel kerülünk az üstököshöz. Reméljük, hogy találunk olyan elemeket, amelyeket eddig nem fedeztünk föl. Minél közelebb leszünk a forráshoz, annál több ritka molekulára bukkanhatunk. Reméljük, találunk még néhányat. Ez ennek a küldetésnek a szépséges konklúziója. A misszió ugyan hamarosan véget ér, de addig is kapunk új információkat, bár már eddig is sok adat gyűlt össze. Aztán eljön majd a pillanat, amikor több-kevesebb nosztalgiával tekintünk majd erre a küldetésre.
Die Mission
ESA_Rosetta</a> geht zu Ende: Am 30. September soll die Sonde auf dem Kometen "Tschuri" landen. <a href="https://t.co/Tnk5bhr0Fx">https://t.co/Tnk5bhr0Fx</a></p>— BR - Wissen (BR_Wissen) 4 juillet 2016