A kegyetlen szíriai háború folytatódik, Törökország ingadozik, Jemenben háború zajlik, és a Közel-Keleten fokozódik a zűrzavar.
A kegyetlen szíriai háború folytatódik, Törökország ingadozik, Jemenben háború zajlik, és a Közel-Keleten fokozódik a zűrzavar. A régió ügyeit Szaúd-Arábia külügyminiszterével, Adel al-Dzsubeirrel vitattuk meg.
Olaf Bruns, Euronews: Külügyminiszter úr, a szaúdi külpolitika évtizedek óta nagyon óvatos. Mostanában jóval merészebb álláspontot képviselnek, ennek jele a jemeni beavatkozás, az Iránnal és Szíriával kapcsolatos egyértelmű álláspont, illetve az Iszlám Állam, az al-Kaida vagy a Bassár el-Aszad elleni harc. Ez az új Szaúd-Arábia, amit a világnak meg kell szoknia?
Adel al-Dzsubeirrel: Láttunk egy légüres teret, egy vákuumot, melyet ki kellett tölteni. Senki nem töltött be vezető szerepet, és valakinek ezt is meg kell tennie. Együttműködünk a szövetségeseinkkel, hogy megvédjük az érdekeinket. Vannak radikális milíciák, akik Irán és a Hezbollah szövetségesei, ők átmentek már Jemenbe is. Vannak ballisztikus rakétáik és légierejük, ez fenyegetést jelent a szaúdi királyságra és az Öböl országaira. Valakinek tennie kellett valamit, ezért léptünk. Ami Iránt illeti, jeleztük, hogy elég volt. 35 év agresszióját nem tűrjük többé. Szíriában a mérsékelt ellenzéket támogatjuk, hogy megváltozzon a rendszer.
- Amikor vákuumról beszél, az Egyesült Államok gyenge regionális jelenlétére utal?
- Nem feltétlenül. Végignéztük, ahogy a húszik megragadják a hatalmat Jemenben, de senki sem akart szembeszállni velük. Nekünk kellett megtennünk. Végignéztük, ahogy ártatlanokat mészárolnak le Szíriában hosszú évek óta, de senki sem csinált semmit. Kénytelenek voltunk cselekedni.
Életrajz: Adel al-Dzsubeir
- Adel al-Dzsubeir 2015 áprilisa óta Szaúd-Arábia külügyminisztere
- Ő az első szaúdi külügyminiszter, aki nem tartozik a királyi családhoz
- Több országban tanult, folyékonyan beszél arabul, angolul és németül
- 2011-ben túlélt egy merényletet, mely mögött az iráni Forradalmi Gárda Kudsz csoportjának ügynökei álltak
- A törökországi puccskísérlet újabb bizonytalanságot okozott a régióban. Hogy értékeli Törökország külpolitikai szerepét?
- A nem túl szerencsés török puccskísérlettel kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy nem hiszem, hogy nagy hatással lenne Törökországra és az ottani dolgokra.
- A nyugati országok mégis aggodalommal követik az ottani folyamatokat, mert attól tartanak, hogy autoriter rendszert építenek. John Kerry amerikai külügyminiszter utalt arra, hogy Törökország NATO-tagsága is veszélybe kerülhet. Ön szerint ez gyengítheti az Iszlám Állam elleni harcot?
- Nem hinném. Törökország demokrácia. A török nép akaratát hajtják végre. Törökországnak meg kell tennie a szükséges lépéseket a saját biztonsága érdekében. Senki nem követelt magyarázatot az Egyesült Államoktól, amikor ezreket vitt a kubai Guantanamóba. Senki.
- Ön már többször is mondta, hogy biztos abban, hogy Bassár el-Aszad elnök távozik majd a hatalomból. Mitől ennyire biztos ebben, látva az ottani helyzetet és egyes csoportok gyengeségét? Aleppó például még mindig a szíriai hadsereg kezén van.
- A nap végén egy Bassár el-Aszad nélküli Szíriát kapunk. A kérdés, hogy mikor és hogyan. El lehet-e érni egy gyorsabb és simább folyamatot, mely politikai megoldást hoz, vagy egy hosszabb és többe kerülő katonai folyamatra lesz-e szükség, amely pusztulást és halált okoz.
- Most úgy tűnik, hogy a politikai folyamat megakadt, ezért lehet, hogy katonaira lesz szükség. Melyiket látja reálisabbnak?
- Támogatni fogjuk a mérsékelt szíriai ellenzéket, ha nincs politikai megoldás, és támogatni fogjuk a politikai megoldást, ha nincs katonai beavatkozás.
- A katonai támogatással kapcsolatban meddig mennének el?
- Több ország közösen katonai támogatást nyújt a mérsékelt ellenzéknek. Egyetértünk abban, hogy mely csoportokat mikor és hogyan kell támogatni. Sürgetjük őket, hogy erőteljesebb akciókat vezessenek, hogy véget érjen Bassár el-Aszad uralma.
- Szaúd-Arábia küld majd szárazföldi csapatokat?
- Készen állunk rá, hogy a Daesh elleni nemzetközi koalíció tagjaként különleges erőket küldjünk Szíriába.
- Amikor az Iszlám Államról beszél, inkább az arab nevüket, a Daesh-t használja. Azt hiszem, ez nem véletlen. Ön számára mit jelent a Daesh? Iszlám egyáltalán? Állam egyáltalán?
- Se nem iszlám, se nem állam. Ez bűnözők, pszichopaták, perverzek gyülekezete. Semmi köze az iszlámhoz. A Daesh olyan az iszlámnak, mint a Klu-Klux-Klán az Egyesült Államoknak vagy a keresztényeknek, semmi közük egymáshoz. Minden vallásnak megvannak a kívülállói. Minden vallásnak vannak fanatikusai. Ők nem tükrözik a vallást. Az, hogy a Daesh úgy gondolkodik ahogy, a hit meggyalázása.
- Ha ők pszichopaták, hogy képesek arra, hogy – ha nem is államként -, de egy hatalmas területen ilyen hosszú ideig, ekkora katonai problémát okozzanak?
- Sok olyan példa van a történelemben, amikor pszichopaták tettek hihetetlen dolgokat. Adolf Hitler is pszichopata volt.
- Az iráni nukleáris egyezménnyel kapcsolatban Szaúd-Arábia nagyon szkeptikus volt. Egy évvel később, most hogy értékelik a helyzetet?
- Azt mondtuk, hogy minden megállapodást üdvözölni tudunk, amely megakadályozza Irán nukleáris fegyverkezését, amely erős ellenőrzést biztosít, és szankciókat vezet be, amennyiben megsértik a feltételeket. Az aggodalmaink még mindig megvannak. Ez a kezdetekkel függ össze, azzal, hogy Irán képes volt fegyverkezni. Most úgy látjuk, hogy Irán továbbra is támogatja a Hezbollahot Libanonban, Szíriában és Irakban, valamint fegyvereket próbál adni a húsziknak Jemenben. Úgy gondolom, nem dőlt még el, hogy Irán változtat-e vagy sem, de egyelőre nem látjuk, mi lesz.
- Ha alapos gyanújuk lenne, hogy Irán nem tartja be a feltételeket, Szaúd-Arábia beszerezne nukleáris fegyvereket?
- Szaúd-Arábia mindent meg fog tenni, hogy megvédje az állampolgárait és az országot. Azzal kapcsolatban, hogy ezt hogy lehet megtenni, egyelőre nincs mit bejelentenünk. Pláne nem a televízióban.
- Hogy alakultak a szaúdi-izraeli kapcsolatok a nukleáris megállapodás után?
- Nincs kapcsolatunk Izraellel.
- Semmi kapcsolatuk nincs?
-Nincs.
- Szaúd-Arábiát gyakran vádolják azzal, hogy hallgatólagosan támogatja az iszlamista terrorizmust. Ezt azzal támasztják alá, hogy világszerte támogatnak mecseteket, ahol imámokat képeznek, ők később a konzervatív iszlámot népszerűsítik, amely akaratlanul is a terrorizmus táptalaja lehet. Mit tud ezzel kapcsolatban mondani?
- Miért támogatnánk egy olyan ideológiát, melynek célja, hogy megöljön minket? Mi is a szélsőségesek célpontjai vagyunk. Mekkát és Medinát is akarják, így minket is fenyegetnek terrortámadások. A biztonságunk elvesztése személyes ügy, meg kell védenünk az ártatlanokat. Harcolunk a szélsőségesség és a terrorizmus ellen a régióban és világszerte. Ha valaki azt állítja, hogy a szaúdiak támogatják a szélsőségeseket vagy az ideológiájukat, csak azt tudom mondani, hogy ez egyszerű képtelenség. Helyette nyomozunk utánuk és a pénzük után. Nem tűrjük a szélsőségeseket. Ha probléma van valahol, akkor meg kell keresni a gócpontot, és ott kell lépéseket tenni. Nem szabad másokat hibáztatni. Ha valami mégis történik az országodban, az a te hibád.