Európa saját műholdas navigációs projektje megvalósítása előtt egy kiegészítő rendszert állított fel, amely pontosabb helyzetmeghatározást tesz lehetővé.
HIRDETÉSRiasztás a billundi (Dánia) légimentők bázisán: valakit légi úton kell kórházba szálítani, méghozzá a lehető leggyorsabban. A legénység nem vesztegeti az időt: kevesebb mint öt perc alatt felszállnak még akkor is, ha az időjárás éppen nem ideális.
- Mivel ez itt Dánia, a rossz idő komoly probémát jelenthet – mondja Johannes Traberg Christiansen a dán légimentők projektkoordinátora. – Sok esős nap van, gyakori a köd, a pára, illetve az alacsony felhőplafon.
A szolgáltatást a norvég légimentők üzemeltetik Dániában – ők az elsők, akik egy újító európai műholdas rendszert használnak, amely rossz látási körülmények között is megkönnyíti a repülést. Korábban a légimentések 10%-át le kellett fújni a rossz időjárási viszonyok miatt – ami évente háromszáz esetet jelent csak Dániában.
- Ha nem lenne a műholdjel, nem tudnánk kórházba vinni a beteget, így nem kaphatná meg a lehető legjobb kezelést – folytatja Johannes Traberg Christiansen. – Annak, akit légi úton visznek kórházba, ez élet-halál kérdése.
Egy pár új szem a pilótának
Az EGNOS műholdas navigáció pontos pozicionálást tesz lehetővé vízszintesen és függőlegesen is, a pilótának kevésbé kell a vizuális jelek alapján eligazodnia, rábízhatja magát a műszerekre. Így az sem akkora baj, ha a felszínen köd van, vagy felhők takarják.
- Az új EGNOS rendszerrel, amely sokkal pontosabb, mint a GPS, közelebb repülhetünk a talajhoz, és olyankor is repülhetünk – alacsony felhők, rossz látási viszonyok esetén – amikor korábban nem – magyarázza a norvég légimentők pilótája, Lars Korsgaard Kvols
Az EGNOS-rendszer alapját geostacionárius pályán keringő műholdak és földi állomások adják, ezek folyamatosan korrigálják a GPS-jeleket, amelyek akár öt méterrel is elhibázhatják a felhasználó pozícióját. A korrekciókat aztán valós időben továbbítják a járművek EGNOS vevőegységébe.
- Ez itt egy GPS-készülék, amely az EGNOS csatornát is fogja – mutatja a helikopter belsejében az egyik képernyőt Lars Korsgaard Kvols. – Betölthetünk például egy utat az aarhusi kórházba – látja, az ott az EGNOS csatorna. Miután az eljárást a gép betöltötte és helybenhagyta, a robotpilóta repülhet a GPS alapján, így érkezhetünk nagy magasságból, a felhők közül a földre.
Az EGNOS helymeghatározási adatai ingyenesek bárkinek, akinek van vevőészüléke. A pilótáknak csak a leszállóhelyek megközelítési procedúráit kell ismerniük, amelyeket a légi közlekedési hatóságok adnak közre, és a fedélzeti számítógépeken tárolják.
Kevesebb késés, kevesebb kitérő a polgári repülésben
A személyszállító repülőgépek az új navigációs rendszert használhatják a biztonságos landoláshoz azokon a reptereken, amelyek nincsenek felszerelve a rádió-alapú, de kifejezetten drága landolássegítő rendszerrel, az ILS-szel.
- A műholdas navigáció és az EGNOS előnye, hogy helyettesíthet bizonyos megközelítési módokat a repülőtér adottságaitól függően – magyarázza Aline Troadec, az európai légiközlekedést ellenőrző Eurocontrol navigációs szakértője. Az EGNOS az Európai Űrügynökség, az Európai Bizottság és az Eurocontrol közös projektje. – Vagyis maga a repülőtér spórolhat így az infrastruktúrán.
- Az EGNOS-ra jobb szolgáltatást lehet alapozni, konkrétan pedig rossz időjárási viszonyok között is hozzáférhetőek maradnak bizonyos repülőterek – folytatja Aline. – Kevesebb késés, kevesebb átirányítás másik repülőtérre – egyszóval pontosabb légi közlekedés a végeredmény.
Nehéz terepen az ötméteres pontosság kevés
A szakemberek mindössze 10%-a tudja használni az EGNOS-t Európában. A svájci légimentők 11 000 helikopteres mentést hajtanak végre évente, valamennyi járművet felszerelték vevőkészülékkel, és a pilótákat képzését is elkezdték – így készülnek fel az EGNOS országos bevezetésére.
- A nehéz terep miatt szükségünk van az EGNOS pontosságára. Nagyon közel repülünk a hegyoldalhoz, ezért kell egy pontos, és rendkívül megbízható műholdas rendszer – magyarázza Thomas Gnägi a svájci légimentők képzésvezetője.
A svájci kórházakat is fel kell készíteni arra, hogy az EGNOS-t használó helikopterek le tudjanak szállni. Így a síbalesetek elszenvedői hamar segítséget kaphatnak, még akkor is, ha a völgyeket vastag felhőtakaró fedi.
- Sok tesztrepülést végeztünk, együttműködünk a svájci légerővel is – mondja Gnägi. – A légierő és a légimentők számos járművébe beszereltünk egy eszközt, amely a GPS és az EGNOS rendszer pontosságát ellenőrizte. És a mi céljainkra a rendszer elég pontos és elég megbízható.
Egy saját GPS felé
Az EGNOS Európa első kísérlete a műholdnavigációban, a Galileo nevű, fejlesztés alatt álló globális helymeghatározó rendszer előfutára.
- Az EGNOS kiegészíti a GPS-t és ugyanígy ki fogja egészíteni a Galileot is – mondja Aline Troadec. – Egy további biztosítékot épít be ezekbe a rendszerekbe azzal, hogy korrigálja a jeleket. Ezzel javul a műholdas navigáció teljesítménye is.
HIRDETÉSA pilóták az új eszközök segítségével rossz időben is könyebben közelíthetik meg a mentésre szoruló embereket.
- Minél pontosabb lesz a GPS, annál jobb lesz mindenkinek, de főleg a pácienseknek – foglalja össze a téteket Lars Korsgaard Kvols. – Ezért vagyuk itt: hogy a lehető legtöbb embernek segítsünk.