A szavazást a munkajogi reform miatt kezdeményezték. Mivel a kormány “életben maradt”, így rendeletben lehet kihirdetni a vitatott reformot.
HIRDETÉS
A szavazást a munkajogi reform miatt kezdeményezték. Mivel a kormány “életben maradt”, így rendeletben lehet kihirdetni a vitatott reformot.
A francia alsóház 246 képviselője szavazott a kormány ellen. A bizalmatlanság megszavazásához az 577 fős alsóház 288 képviselőjének szavazata kellett volna.
- A munkajogi törvény, ahogy a köztársasági elnök arra emlékeztetett minket, egy társadalmi fejlődés törvénye, egy kitörölhetetlen reform itt Franciaországban. Ismétlem, nem hagyom, hogy a kormánypárt baloldali szárnya tönkretegye. Eljött a tisztázások ideje – mondta Manuel Valls kormányfő.
A kormány azért döntött a sorozatos tüntetéseket kiváltó reform rendeletben kihirdetése mellett, mert egyértelművé vált, hogy a Szocialista Párt bal szárnyának tiltakozása miatt nem biztos, hogy meglesz a többség a tervezet elfogadásához.
- Már feladtam volna, ha az alkotmány 49.3-as cikkelye nem lett volna – mondta egy tüntető, utalva a cikkelyre, amelynek értelmében a tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány nem mozdítja el a kormányt.
A parlamenti szavazás megkerülését egy törvény elfogadására a kormány egy parlamenti ülésszak ideje alatt csak egyszer használhatja. A francia miniszterelnök negyedszer folyamodott ehhez a megoldáshoz.