HIRDETÉSAhogy várható volt, az Országgyűlés megszavazta a kormány kezdeményezte népszavazást a menekültek befogadásáról. Mintegy 5 milliárdba kerül a sok elemző által csak populista lépésnek tartott referendum.
A Jobbik is a kormánykoalícióval voksolt kedden a Parlamentben, amikor a kvóta-referendumként emlegetett népszavazásról kellett dönteni. Az ellenzék tartózkodott, öt független képviselő pedig a “nem” gombot nyomta meg. A papírforma szerinti eredményt az Alkotmánybíróságon még meg lehet támadni, de ha ott is átmegy a kezdeményezés, akkor dönthetnek a magyarok, hogy elfogadják-e az Európai Unió menekültek áttelepítésére vonatkozó javaslatát.
A kormány által megfogalmazott népszavazási kérdés:
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Orbán Viktor miniszterelnök februárban jelentette be, hogy a kormány népszavazásra bocsájtja az általa csak európai uniós kvótáknak nevezett ügyet. Brüsszel azt szeretné, ha a tagállamok mindegyike kivenné a részét a kontinensre zúduló menekülthullám befogadásából és ellátásából. Ezt a magyar kormány határozottan elutasítja, bár az elszánság a nemzetközi fórumokon gyengébbnek látszik, mint a budapesti nyilatkozatokban és szónoklatokban.
Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Kossuth Rádióban 2016. május 6-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A kormány által megfogalmazott népszavazási kérdést vizsgálta a Nemzeti Választási Bizotság (jóváhagyták), majd több megkeresés okán a Kúria (szintén jóváhagyták). Ugyan ezután 30 napja lett volna az Országgyűlésnek a döntésre, a referendum támogatását mégis sebtiben megszavazták, ennek eredményét már csak az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni. Ha ott is átmegy a javaslat (amire jó esély van, hiszen a testület csak az alaptörvény megsértésének indokával meszelheti el a kezdeményezést, ezt azonban már a Kúria sem látta megalapozottnak), akkor az államfő 15 napon belül írja ki a referendum dátumát. Ez a kitűzés után legalább 70, legfeljebb 90 nappal lehet, és vasárnapra kell esnie.
A Parlament a költségek fedezésére 4,9 milliárd forintot szavazot meg, ebből félmilliárdot a Nemzeti Választási Iroda ad. De a pénz továbbra is központi kérdés marad: Brüsszel bírság kiszabását fontolgatja a betelepítést elutasító tagállamokra. Ez egy 250 ezer eurós (csaknem 80 millió forintos) “szolidaritási hozzájárulás” lenne menekültenként, de egyes értesülések szerint már letettek az Európai Bizottság által elfogadott javaslatról.
A menekültkérdés tehát továbbra is a magyar politikai napirend élén lesz. A kormány és a miniszterelnök az országot megvédő szerepben maradhat, miközben több elemző szerint csak a látszatintézkedést jelent egy megalapozatlan félelem kiaknázásával, a megelőző időszakban visszaesett népszerűség és támogatottság javíására.